Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-10

n X. ORSZÁGOS ÜLÉS. folyását a családban érvényesíteni akarni s épen ez által fog a béke megzavartaim, nem pedig az által, hogy a gyermekek egy vallásban fognak neveltetni. 1839-ben megjelent protestáns szerzőtől egy könyv, mely azt mondja, hogy a gyermekek nevelése csakis egy vallásban állapittassék meg, nem pedig nemök szerint elkülönítve. Ezen álláspontra helyezkedett b. Eötvös József is, kivel Szász Károly ő méltósága mint emlité, szoros összeköttetésben állott s így bizonyára ismeri Eötvösnek 1840-ben tartott egyik beszédét, melyben kijelentette azt, hogy nem volt s nem hiszi, hogy jelen században is akadna oly író, a ki a gyermekek jó nevelésére szükségesnek és czélszerűnek vélné, hogy azok két vallásban neveltessenek. Ezt ő levezette szépen 1840-ben tartott beszédében, és másutt kijelenti s ha ily törvényjavaslat kerülne szőnyegre, én a katholicismus védelmére fogok kelni legnagyobb erőmmel. Méltóztatott mondani, hogy jogállamban mindenkire nézve egyenlő törvények vannak. Hisz igyekeztem tegnap kifejteni, méltóságos uram, hogy az a javaslat, melyet én előterjesztettem, legkevésbé sem érinti az állam tekintélyét, de nem sérti más vallásfelekezetek érdekeit sem. Határozzák el a szülők, melyik vallásban akarják neveltetni gyermekeiket; de épen abban van a szabadság megszoriiása a szülőkre nézve, midőn egy nő oda jön s azt mondja: én azon föltétel alatt fogok hozzád nőül menni, ha az egyház áldásában részesülhetek. Nekem most van oly esetem, kimondom nyíltan Selmeczbányán, a hol évtizedek óta soha dispensatio nem adatott s a hol egy nő így nyilatkozott. Ott van nálam a férjnek írásbeli nyilatkozata, melynek alapján a dispensatiót megadtam, de épen ezen 12. §. veszi el a jogot — nem én tőlem — hanem a jegyestől, hogy az egyház áldásában részesülhessen. Tehát ö tőle veszem el lelkiismerete szabadságát, a jogot gyermeke fölött szabadon határozni, mely szabadság a jogállam egyik lényeges föltétele. Én, mint ő exeellenliájának a cultusministernek megírtam,egyházamat nem féltem, annak örök fennállására isteni Ígéret adatott, de ez isteni ígéret nem adatott meg hazámnak. Mi lesz abból, ha a vallási és polgári békétlenség, sőt, mint most napról napra értesülünk, a vallásihoz majdnem hasonló nemzetiségi békétlenség is lábra kap? (Úgy van!) Beöthy ő méltósága azt méltóztatott mondani, hogy a törvény fentartása a törvényhozás hatalma. Én, méltóságos főrendek, tárgyalásaim alatt, melyek pedig majdnem nyolcz hónapig tartottak, soha sem vontam kélségbe a törvényhozásnak ezt a hatalmát, soha! Megadom most is itt nyíltan, hogy jogában van a törvényhozásnak fentartania, de jogában van meg is változtatnia azt a törvényt. Nekünk, kik itt a főrendiházban összegyűlünk, valamint a törvényhozás másik factorának szoros kötelességünk megvizsgálni az okokat, levonni a következtetéseket a múltból é-s megállapítani a teendőt a jövőre; mert tény az, hogyha egyszer valami törvénynyé lesz, a görögök amaz istennője szerint, azon törvény értelmében a biró bekötött szemmel itél. De a törvényhozásnak nem szabad bekötött szemmel itt ülnie, hanem Argusszemének, száz szemének kell lennie, hogy semmiféle, akár rnagán-, akár felekezeti érdeket ne sértsen. (Éljenzés.) Fel méltóztatott hozni bizonyos theoriákat, melyekből Szász Károly ő méltósága igen szépen levezette a következményeket. Mind megengedem én azl, hogy az államnak anyagi tekintetekben lehet hatalma, lehet joga intézkednie, hogy a mint méltóztatott megjegyezni, a legkülönfélébb foglalkozásra nézve is törvényszerűleg rendelkezhetik. Hanem akkor, hogy analóg esetet hozzak fel, a törvényhozásnak akként is lehelne intézkednie, hogy az országnak anyagi fejlődését illetőleg itt meg itt, erre meg erre van szükség, tehát ti szülők e szerint neveltessétek gyermekeiteket, egyik bírónak, egyik technikusnak, másik iparosnak stb. Ugyan mi történik, ha az állam ezt is a kezébe veszi? Pedig ehhez nagyobb joga van! 1830-ban a júliusi forradalom idejében összejöttek Európa jogtudósai Belgiumban és kitűzték azt a határvonalat, melyen a vallási téren túlmenni nem lehet és Belgiumnak egyik nagy embere és igazi liberális államférfia,