Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.
Ülésnapok - 1892-10
X. ORSZÁGOS ÜLÉS. m nem vágytam; mert erős meggyőződésem az, hogy a lelkészeknek vallásfelekezeti különbség nélkül a hivek s polgárok körül kell forgolódniuk; mert erős meggyőződésem az, hogy a lelkész magasztos; nagyszerű hivatása a valláserkölcsi élet fejlesztése által Isten országának terjesztése és az állam jól felfogott érdekének előmozdítása. Hogy mégis bejöttem: ennek egyedüli oka az, mert ha az egyik vallásfelekezetnek lelkészi kara itt képviselve van, akkor a jogegyenlőség elve követeli, hogy a többi vallásfelekezetek is képviselve legyenek, Midőn tehát itt a főrendiházban, most először, megtörténhetik azonban, hogy utolszor, felszólalok, mindenekelőtt azt látom szükségesnek kijelenteni, hogy a költségvetést elfogadom, mert a magas kormány iránt, teljes bizodalommal viseltetem és a költségvetés elfogadása részben e bizodalomnak is kifolyása. Az állam csak akkor lehet erős, csak akkor lehet nagy és hatalmas, ha rendelkezik az anyagi és szellemi erőnek minden eszközével. Minthogy pedig a jelenlegi kormány, mely a íusio alapján alakult szabadelvű párt kebeléből jött létre, ez irányban mindent elkövetett; minthogy azt, a mit feladatul tűzött ki, egyúttal létesiiette is; minthogy az állam zavart pénzügyeit rendezte, az államháztartásnak megzavart egyensúlyát helyreállította, a deficitet megszüntette s e mellett mindent megtett az ország anyagi és szellemi erőinek párhuzamos fejlesztésére; hogy egyebet ne emlitsek, csak azt hozom fel, hogy a vasutak államosításával a nemzet anyagi boldogulhatásának előfeltételeit szerezte meg és a szellemi téren is mindent elkövetett, hogy a nemzeti szellem és erő kellőképen megerősödjék: a költségvetést teljes bizalommal szavazom meg. (Helyeslések.) Örömömnek adok egyszersmind kifejezést abban a tekintetben, hogy ezen a téren Magyarország érdemekben gazdag, széles tudományú herczegprimásával, Vaszary Kolos ur ő eminentiájával találkozom. De másrészről sajnálatomnak kell kifejezést adnom azért, hogy nem lehetek egy véleményen egy másik kérdésben : az egyházpolitikai kérdésben, mely már a képviselőház tanácskozásait is dominálta s a mint a tegnapi vitából látom, dominálni VÖKKNOL NAPLÓ. 1892 — 97. I. KÖTET. fogja itt a főrendiházban is a költségvetési vitát. Ő eminentiája abban a nézetben van, hogy a vallásfelekezeti béke az 1868 : LIII. t.-cz.-nek, de különösen a törvény 12. §-ának vagy módosítása, vagy a mit modus vivendiképen ajánl, oly interpretálásával létesíthető, a mely voltaképen egyenlő ezen törvény hatályon kivül helyezésével. Én ellenkezőleg abban a nézetben vagyok, hogy a felekezeti béke csakis ennek a törvénynek fentartásával, még pedig minden interpretálás nélkül való fentartásával eszközölhető. Czélunk egy, csak útjaink különbözők. Ha tehát nézeteink eltérnek is egymástól, ez a nézetkülönbség semmi változtatást nem tesz a tiszteletnek és nagyrabecsülésnek azon érzelmein, a melylyel ő eminentiája iránt eddig is viseltettem és a jövőben is viseltetni fogok, (Élénk helyeslés.) mert azt már megtanultam gyermekkoromban, hogy a nézetek lehetnek eltérők egymástól, de ha azok eltérnek is, ha meggyőződésből erednek, ezen meggyőződésből eltérő nézeteket kölcsönösen tisztelni kell és a vitának még leghevesebb folyamában sem szabad a támadásokat a személy ellen intézni, hanem azokat mindig a nézet ellen kell irányozni, mert kinek-kinek arra kell törekednie, hogy a saját nézetét emelje érvényre. Ő eminentiája hangoztatta, hogy a vallásfelekezeti béke megzavarását és a viszályokat az 1868: LIII. t.-cz. idézte elő. Engem azonban Magyarországnak története egészen másra tanított. Azt tanultam Magyarország történetéből, hogy ezek a felekezetek közti viszályok már előbb voltak, semmint az 1868: LIII. t.-cz. megalkottatott. E felekezeti viszályokat előidézte az, hogy az emberek bölcsebbek akartak lenni Istennél s a különböző vallásfelekezetek a különféle vallásos meggyőződéseket, melyeket Isten örök bölcseségénél fogva eltűr : emberi gyarlóságoknál s földi bölcseségöknél fogva nem akarták vagy nem tudták eltűrni. Ennek tulajdonitható, hogy mindjárt a reformatio kezdetén Magyarországon megalkottatott egy törvény, mely igy hangzik: »Lutherani conbuiantur«. Ennek tulajdonitható, hogy a felekezetek közti viszálynak tüze fellobant s 8