Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-10

X. ORSZÁGOS ÜLÉS. m nem vágytam; mert erős meggyőződésem az, hogy a lelkészeknek vallásfelekezeti különbség nélkül a hivek s polgárok körül kell forgolód­niuk; mert erős meggyőződésem az, hogy a lelkész magasztos; nagyszerű hivatása a vallás­erkölcsi élet fejlesztése által Isten országának terjesztése és az állam jól felfogott érdekének előmozdítása. Hogy mégis bejöttem: ennek egyedüli oka az, mert ha az egyik vallásfele­kezetnek lelkészi kara itt képviselve van, akkor a jogegyenlőség elve követeli, hogy a többi vallásfelekezetek is képviselve legyenek, Midőn tehát itt a főrendiházban, most először, meg­történhetik azonban, hogy utolszor, felszólalok, mindenekelőtt azt látom szükségesnek kijelen­teni, hogy a költségvetést elfogadom, mert a magas kormány iránt, teljes bizodalommal vi­seltetem és a költségvetés elfogadása részben e bizodalomnak is kifolyása. Az állam csak akkor lehet erős, csak ak­kor lehet nagy és hatalmas, ha rendelkezik az anyagi és szellemi erőnek minden eszközével. Minthogy pedig a jelenlegi kormány, mely a íusio alapján alakult szabadelvű párt kebelé­ből jött létre, ez irányban mindent elkövetett; minthogy azt, a mit feladatul tűzött ki, egy­úttal létesiiette is; minthogy az állam zavart pénzügyeit rendezte, az államháztartásnak meg­zavart egyensúlyát helyreállította, a deficitet megszüntette s e mellett mindent megtett az ország anyagi és szellemi erőinek párhuzamos fejlesztésére; hogy egyebet ne emlitsek, csak azt hozom fel, hogy a vasutak államosításával a nemzet anyagi boldogulhatásának előfeltéte­leit szerezte meg és a szellemi téren is min­dent elkövetett, hogy a nemzeti szellem és erő kellőképen megerősödjék: a költségvetést teljes bizalommal szavazom meg. (Helyeslések.) Örömömnek adok egyszersmind kifejezést abban a tekintetben, hogy ezen a téren Ma­gyarország érdemekben gazdag, széles tudomá­nyú herczegprimásával, Vaszary Kolos ur ő eminentiájával találkozom. De másrészről saj­nálatomnak kell kifejezést adnom azért, hogy nem lehetek egy véleményen egy másik kér­désben : az egyházpolitikai kérdésben, mely már a képviselőház tanácskozásait is dominálta s a mint a tegnapi vitából látom, dominálni VÖKKNOL NAPLÓ. 1892 — 97. I. KÖTET. fogja itt a főrendiházban is a költségvetési vitát. Ő eminentiája abban a nézetben van, hogy a vallásfelekezeti béke az 1868 : LIII. t.-cz.-nek, de különösen a törvény 12. §-ának vagy módosítása, vagy a mit modus vivendi­képen ajánl, oly interpretálásával létesíthető, a mely voltaképen egyenlő ezen törvény hatá­lyon kivül helyezésével. Én ellenkezőleg abban a nézetben vagyok, hogy a felekezeti béke csakis ennek a törvénynek fentartásával, még pedig minden interpretálás nélkül való fentar­tásával eszközölhető. Czélunk egy, csak útjaink különbözők. Ha tehát nézeteink eltérnek is egymástól, ez a nézetkülönbség semmi változ­tatást nem tesz a tiszteletnek és nagyrabecsü­lésnek azon érzelmein, a melylyel ő eminentiája iránt eddig is viseltettem és a jövőben is vi­seltetni fogok, (Élénk helyeslés.) mert azt már megtanultam gyermekkoromban, hogy a néze­tek lehetnek eltérők egymástól, de ha azok eltérnek is, ha meggyőződésből erednek, ezen meggyőződésből eltérő nézeteket kölcsönösen tisztelni kell és a vitának még leghevesebb folyamában sem szabad a támadásokat a sze­mély ellen intézni, hanem azokat mindig a né­zet ellen kell irányozni, mert kinek-kinek arra kell törekednie, hogy a saját nézetét emelje érvényre. Ő eminentiája hangoztatta, hogy a vallás­felekezeti béke megzavarását és a viszályokat az 1868: LIII. t.-cz. idézte elő. Engem azon­ban Magyarországnak története egészen másra tanított. Azt tanultam Magyarország történeté­ből, hogy ezek a felekezetek közti viszályok már előbb voltak, semmint az 1868: LIII. t.-cz. megalkottatott. E felekezeti viszályokat előidézte az, hogy az emberek bölcsebbek akar­tak lenni Istennél s a különböző vallásfeleke­zetek a különféle vallásos meggyőződéseket, melyeket Isten örök bölcseségénél fogva eltűr : emberi gyarlóságoknál s földi bölcseségöknél fogva nem akarták vagy nem tudták eltűrni. Ennek tulajdonitható, hogy mindjárt a reformatio kezdetén Magyarországon megalkot­tatott egy törvény, mely igy hangzik: »Luthe­rani conbuiantur«. Ennek tulajdonitható, hogy a felekezetek közti viszálynak tüze fellobant s 8

Next

/
Thumbnails
Contents