Főrendiházi napló, 1892. I. kötet • 1892. február 20–július 20.

Ülésnapok - 1892-9

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS, >;a kormányok nyomdokain és a gyermekek vallási nevelésének tekintetében kényszerítő törvényt nem hozhat, miután egyesek, egyes vallásfele­kezetek szabadságának megsértése a közsza­badság megsértésével jár, a melynek pedig, mint a napnak, minden honpolgár fölött egy­formán kell ragyognia«. Daczára Eötvös ez ékesszólásának, a pro­testánsok megmaradtak akkor elfoglalt állás­pontjuk mellett és sem a rendek javaslata, sem a királyi propositio törvényerőre nem emelkedett; de csakhamar bekövetkezett az 1848-iki XX. t.-czikk, a melynek értelmében, a mint már emlitém, a protestánsok 1865-ben visszatértek előbbi azon álláspontjukra, hogy a szülőknek jogukban álljon gyermekeik vallási nevelése felett szabadon határozni. Ezzel kapcsolatban legyen szabad még felemlítenem a protestánsok eredeti felfogását a vegyes házasságokról átalánosságbau. E tekintetben sem reflectálok más álla­mokra, hanem szorítkozom hazánkra. A Ponczi György által 1577-ben össze­állított »canones majores«, valamint az 1626-iki komjáthi protestáns zsinat statútumai a leg­nagyobb erkölcsi büntetés alatt tiltották a vegyes házasságokat. Az emiitett protestáns canonok 26-ik arti­culusa igy hangzik: »a kik a (protestáns) egy­ház törvényei ellenére különböző hilűeket összeadnak, letevéssel és kiközösítéssel bünte­tendők*. E tiltó törvényt a protestáns komjáthi zsi­nat szélesebb alapra fektette s a lelkészekről a szülőkre is kiterjesztette, 40-ik canonjában igy szólván: »hivő protestánsok ne adassanak össze hitetlenekkel, t. i. katholikusokkal, ha pedig a szülők tudva és akarva ezen tilalom ellen cselekednének, egyházi büntetésekkel súj­tassanak^ E canon indokolja is miért: »nehogy egyik vagy másik hitében megrontassák*. E mellett ismeretes az, hogy a protes­tánsok az emiitett szigorú canonok daczára előforduló vegyes házassági esetekben vallási érdekeik biztosításáról reversalisok segítségével gondoskodtak. Igy a XVII. század elején 1609. decz. 5-én Teplán Thurzó György protestáns FŐRENDI NAPLÓ 1892—97. I. KÖTET. vallású nádor előtt az evangelícus vallású Zerdahelyi Dersffy Katalint nőül vevő kath. Vesselényi István állította ki tudtommal ha­zánkban az első reversalist, melynek eredetije a primási levéltárban található. Talán kissé hosszasabban is időztem e tételnél; de szükségesnek tartottam annaleseink­ből merített bizonyítékokkal igazolni azt, hogy a protestánsok a vegyes házasságból származó gyermekek vallási nevelése tekintetében azon elv­hez: »sexus sexum sequitur« nem ragaszkodtak; továbbá, hogy az 1868-ik LIII. t.-czikk 12. §-ának módosítása hitelveikkel nem ellenkezik, sőt, hogy előbb kifejtett óhajaik és idézeti canonjaik értelmében a törvény megváltoztatá­sát ép ugy kell kivánniok, mint a katholiku­soknak. (Igaz! Ügy van!) A katholicus egyház ugyanis, mint a pro­testáns vallás, a vegyes házasságokat nem helyeselte, nem helyesli, sőt tiltotta s tiltja ugyanazon indokból, mint a fennemlitett pro­testáns zsinat kifejezte s ha tekintetbe vesz­szük még, hogy a kath. egyház a házasságot nem egyszerű polgári szerződésnek, hanem szentségnek tekinti: azt hiszem, könnyen meg­fejthető, hogy a katholikus egyház ép ugy, mint a protestáns vallás, csak nagyobb baj meggátlása végett és bizonyos feltételek alatt engedélyezi a vegyes házasságot; e feltételek egyike, a melytől a katholikus egyház hitelvei­nél fogva dispensatiót nem is adhat, az, hogy a vegyes házasságból született gyermekek katholikus vallásban neveltessenek, ennek tel­jesítését pedig az 1868. LIII. t.-cz. 12. szaka­szának jelenlegi magyarázása és alkalmazása akadályozza. Áttérek tételeim utolsó pontjára: az osztó igazságra és liberalismusra. Nem kutatom azt, következetes-e az a törvény, mely feljogosítja azon egyéneket, kik »lelenczeket vagy oly gyermekeket, kiknek szülője nem tudatik«, fel­fogadnak, ezen felfogadott gyermekeknek vallá­sát meghatározniuk és őket abban neveltetniük, de saját gyermekök vallását és nevelesét nem engedi meghatározni ok; azt sem kutatom, következetes-e oly törvény, mely szerint, ha a szülök valamelyike más vallásra áttér, mini a melyet előbb követett, a 74k évet be nem 5

Next

/
Thumbnails
Contents