Főrendiházi napló, 1887. V. kötet • 1891. október 3–1892. január 4.

Ülésnapok - 1887-76

ifi LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. súlyra emelkedni ne engedjük. Átalánosan elfogadott elv az, hogy mentől tökéletesebb valamely szervezet, annál korlátoltabb azon czél és azon irány, a melyben használni lehet; ebből következik az, hogy mentől tökéletesebb a gépezet, vagy szervezet, annál inkább kell, hogy annak alkatrészei s az ezen gépezetben benne rejlő erők mind egy czél felé működjenek, a mi kizárja a több irányban való működés helyességét. Ezen elvet, méltóságos főrendek, alkalmazta legelőször is a gépekre és munkásokra nézve Smith Ádám, de felvette még utána számos nemzetgazdasági iró és állambölcsész is műveiben, a kik azt tapasztalták, hogy az állam szervezetének alapja pedig az emberi társadalom szervezete. A kormány feladata az állami fenhatóság hivatásánál fogva ellenőrizni és felügyeletet gyakorolni minden téren, de a midőn maga veszi kezébe a közigazgatást, ez által kizárja azt, hogy ezen működése által felügyeletet és kellő ellenőrzést gyakorolni képes legyen, mert vagy az egyiket, vagy a másikat el fogja hanyagolni. Én, méltóságos uraim, ezen törvényjavaslatot az annak 1. §-ában kifejezett elvnél fogva el nem fogadhatom; de nem fogadhatom el azért sem, mert nem tartom tanácsosnak praecedenst alkotni arra, hogy a törvényhozás oly törvényt hozzon meg, a melyben nincs kimondva az, hogy mikor lép "életbe. És nem fogadhatom el végre azért sem, mert a 2. §-ban nem látom teljesen felsorolva azon garantiákat, melyek a közigazgatás ezen átalakulási korszakának nézetem szerint üdvös megnyitását biztosíthatnák. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ha a főrendiházban határozottan körvonalozott és folytonosan együttműködő pártok léteznének, akkor a mai napon igen kellemetlen helyzetben találnám magamat, minthogy e házban épen oly t. elvbarátaim foglalnak el az enyémmel ellentétes állást, a kikkel különben nézeteim a legtöbb kérdésre nézve meg szoktak egyezni. És ezért talán szivesebben hallgatnék is, mintsem szólok. Minthogy azonban politikai működésemet nem ma kezdem meg és elveimet is nem ma állapítom meg, hanem azokat már évek hosszú során át követem, a mai napon azokhoz hűtlen nem lehetek és igy azon gyanút sem akarom magamra vonni, mintha azt, a mit máskor kimondtam, ma tisztán csak barátság kedvéért elhallgatnám. Mindazáltal a méltóságos főrendek figyelmét csak lehetőleg rövid ideig fogom igénybe venni. Két különböző szempontból kell szólnom. Az egyik maga az átalános szempont. Én azon pillanattól kezdve, a midőn láttam, hogy közügyeink ismét az alkotmányos élet terén fognak intéztetni, 'Sennyey Pál boldogult barátommal egyetértőleg azon meggyőződésben voltam, hogy az állam ügyeit kellő felelősség mellett, kinevezett tisztviselők által kell intézni és én azon évek hosszú során át, a melyek alatt annyi baj, szenvedés és némely öröm is ért bennünket, a közigazgatás és politika terén mutatkozó sok rossznak, sok elmaradottságnak, sok megmételyezésnek és nagy demoralisationak forrását abban láttam, hogy nem rendeztük kellőleg közigazgatásunkat, hanem abból hol ezt, hol meg amazt kihúztuk, hol pedig majd ezt, majd meg amazt abba beékeltük, a végeredmény pedig az lett, hogy helyes közigazgatási szervezet helyett nagyrészt az önkénynek, politikai czéíoknak szolgáló hatósági szervezet kapott lábra. E részben az előbbi kormányokkal folyton ellentétben is voltam, a mint e meggyőződésemet ma sem tagadhatom meg és csak azt sajnálom, hogy ma még nem testesült meg azon óhajom, hogy oly törvényjavaslatnak kellene előttünk feküdnie, a mely ez állapolokat rendezné. Sok mást is lehetne még ehhez hozzáfűznöm. A mi alkotmányos életünk nagy nemzeti érdekeink biztossága, sőt súlyos körülmények közt — és itt ellentétben állok előttem szólt Zichy Antal ő méltósága nézeteivel — átalános biztosságunk egy jól szervezett és a kormány feltétlen uralmától függő közigazgatástól van feltételezve. Azonban mindazon érveket, melyek e mellett szólnak, kifejtettem a méltóságos főrendek előtt már többször, kifejtettem szóval és kifejtettem Írásban és örülök annak, hogy ma már arra nézve, úgy hiszem, a többséggel egyetértek, a mire nézve eddigelé a többség ellenem volt.