Főrendiházi napló, 1887. IV. kötet • 1890. október 1–1891. augusztus 17.

Ülésnapok - 1887-59

LIS. ORSZÁGOS ÜLÉS. 11 a honvédelmi tárcza rendes szükséglete, mintegy 780.000 frttal ezen tárczának rendkívüli szükséglete, úgy, hogy ezen kiadások által azt hiszem jelentékenyen hozzájárultunk az ország és a monarchia védképességének oly mérvű biztosításához, mint azt anyagi érdekeink komoly veszélyeztetése nélkül tehettük. De hozzájárultunk több oly kiadási tétel fedezéséhez, mely a rendes kiadások keretébe nem sorozható, hanem nem állandó jellegű kiadásnak tekinthető és épen ezért joggal lenne a nem folyó kiadások számlájára írandó. Ezekre vonatkozólag csak azt jegyzem meg, hogy daczára annak, hogy ezen kiadások ily temészetüek, mégis azon helyzetben leszünk, hogy azokat a legközelebbi évben az állam rendes bevételeiből fedezhessük. A belügyi tárcza kiadásának rendes kezelése 201.000 frttal emelkedett. Ez által főleg a közegészségügyi és rendőri kiadások kiterjedtebb mérvű fedezésére kívánván közrehatni, — 326.000 frttal emelkedtek a vallásügyi tárcza szükségletei, ebből 271.000 frt esik a tanintézetekre és a népoktatás szükségteleire. — 3,400.000 frttal emelkedik a pénzügyi tárcza szükséglete, a mi azonban üzemi természetű és természetes folyamánya a nagyobb bevételeknek. A kereskedelmi tárcza körében a kiadási többlet nagy része szintén üzemi természetű, mindazonáltal egyes közgazdasági czélok nagyobb mérvű dotálására ugy ezen, mint a földművelésügyi tárcza körében jelentékeny összegek fordíttattak. 370.000 frttal emelkedtek az igazságügyi kiadások. Ebben fedezetet talál a kir. táblák decentralisathójával járó több szükséglet az év kétharmadára A rendkívüli szükségletek ezen tárcza körében azért emeltettek, hogy egyrészt megfelelőbb törvényszéki épületeket létesíthessünk, másrészt, hogy az erdélyi részeknek egy igen vitális kérdése, a birtokrendezés gyorsabb és sikeresebb keresztülvitele folyamatba tehető legyen. A bevételek közül csak a jelentékenyebb tételekre szorítkozva, bátorkodom felemlíteni, hogy az előbb említett üzemi bevételek, első sorban az államvasutak bevételei, ugy hogy az államvasutak bevételei mindenesetre oly niérvűeknek tekinthetők, hogy ezzel az első sorban közgazdasági érdekeket megvalósító intézménynyel szemben ezen kiadások azon határt érték el, melyet egy ily közgazdasági jellegű intézménytől méltányosan meg lehet kívánni. Az egyenes adókat hasonló összegben vettük fel, mint fel voltak véve 1890-re. A fogyasztási adókat emeltük 1,958.000 frttal, a bélyeget 420.000 forinttal, a dohányjövedéket 120.000 frttal. Az üzemi kiadásoktól eltekintve ezek a jelentékenyebb bevételi szaporulatok. Mindezek előirányzatánál tekintettel voltunk arra, hogy az eddigi eredményekből következtetve azok a jövőben biztosan el legyenek érhetők. Sőt, méltóságos főrendek, ha a f. évi kezelés eredményeit veszem tekintetbe, bízvást elmondhatom, hogy ezen bevételi tételek legnagyobb része még messze tovább lett volna emelhető, illetőleg ezen emelés igazolható lett volna. Nem kívánok többet említeni, mint azt, hogy az egyenes adó kezelési eredménye a f. é. 11. hónapjában 2 milliót meghaladó többletet mutat az 1889-iki eredményhez képest. A fogyasztási adóknál ezen többlet 4,200.000 frtot tesz. A bélyeg- és illetékadóknál a múlt évhez viszonyítva 1.500.000 frt többlet mutatkozik a folyó év 11 hónapjában. A dohányjövedéknél az eladás a múlt év hasonló szakához viszonyítva 1.050.000 forint töbletet mutat. Mindezen eredmények, melyek legújabban a múlt hő végéig érettek el, bizonyságot szolgáltatnak arra, hogy igen sok indok szólott a mellett, hogy a bevételeket magasabbra irányozzuk elő. Csakhogy ezen bevételi eredmények megítélésével ki kell jelentenem, hogy az eddig elért bevételi eredményeket állandó és maradandó jellegüeknek nem tekintjük. Nem pedig először azért, mert habár örvendetesen tapasztaljuk is azt, hogy az állami bevételek biztos befolyása mindinkább független a jó, vagy rossz termésektől és hogy azok mindinkább nagyobb könyebbséggel és pontossággal fizettetnek be, még sem téveszthetem szem elől azt, hogy a mi közgazdaságunknak az eredményekre nézve nagyban agrár jellege van és ennek domináló befolyása még a jövőben is meg fog maradni, ugy, hogy a jó termésű évben elért eredményekből nem lehet következtetni arra, hogy ezen eredmények a jövőben is biztosan eléretnek.