Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.

Ülésnapok - 1887-44

20 XLTV. ORSZÁGOS ÜLÉS. a faültetés nem szükséges; ha pedig szüksé­ges, akkor ugy is az út ellátásához tartozik és nem tartozik a mezei rendőri törvényhez. Ha­nem, hogy vájjon szükséges-e, nem szükséges e és milyennek kell a faültetésnek lennie, azt a mezei törvény tárgyalása folyamában a tör­vényhozás el fogja határozni és el fogja ha­tározhatni, de hogy itt már előre kimondjuk azt, hogy az utak mellett szükséges vagy nem szükséges a faültetésről intézkedni: ez prae­judikál magának a kérdésnek, vagy pedig egy­átalában felesleges. Én tehát e szót: »szüksé­ges«, egyszerűen kihagyandónak tartom. De tovább megyek: a második bekezdés azt mondja: »A fák az útárok külső szélétől számítva félméter és egymástól legalább 15 méter távolságra ültetendők, akként, hogy egyik fa ne a másik oldalon lévő fával, hanem a fák közti tér közepével legyen átellenben.« Tehát ezen szakasz kimondja, hogyha fák ültettetnek, miként legyenek azok ültetendők. A mezei rendőri törvény tehát c?ak arról fog intézkedhetni, hogy átalában ültetendők-e vagy nem, mert itt már kimondjuk, hogy milyen távolságban, milyen párhuzamban és az út­ároktól mennyire ültettessenek. Tehát ha a mezei rendőri törvény fog erről intézkedni, akkor ez sajátlagos jogviszony lesz; facultást fog adni az ültetésre, hanem e téren már nem fog intézkedni. Vagy ha azt méltóztatnak mon­dani, hogy a fa az útárok külső szélétől szá­mítva, ennyi távolságban ültetendő, kérdem, mit akar e szó mondani: >ültetendők< ? Ha azt mondja, hogy kell ültetni és köteles ültetni valaki, akkor értem e szónak itteni al­kalmazását, mert különben azt kellene mon­dani j>ültethetők« és akkor azután akár az fogja ültettetni,, a kinek birtokán van az út, akár az, a kié az ut és akkor tudjuk, hogy kinek fogjuk parancsolni az ültetést. De ha azt mondjuk, hogy >űltetendő«, nem lehet fel­tenni azt, hogy nem akar a törvény valamit kötelességül kimondani. És ezen nézetemben megerősít a harmadik bekezdés, a mely sze­rintem megint nem felel meg, mert határozot­tan ki kell mondani, hogy a ki a törvény ezen rendelkezésének nem tesz eleget, azt 50 frttal bírságolják; de ha azt mondják, hogy a ki a hatóság e részbeni meghagyásának nem tesz eleget, az büntethető 50 frttal, ezt nem értem, inert én nem tudom, hogy a hatóságnak áta­lán mi köze van ehhez. Ha a törvény elrendeli a fa ültetését, ugy a törvénynek kell engedel­meskedni és nem a hatóságnak. Ha a ható­ságtól várjuk, hogy elrendelje, minek rendeli el a törvény? De az én nézetem szerint itt sem a hatóság, sem a törvény rcndelkezőleg nem intézkedhetik és ez oly kérdés, melyet én elvi kérdésnek látok és a melyet ez alkalom­mal a méltóságos főrendi ház előtt komolyan felvetendőnek tartottam. Ha a fák az út testében ülletendők, úgy a törvényhozás intézkedhetik e téren, vagy a megye hatósága intézkedhetik, de határozottan tudnunk kell azt, hogy ki intézkedik; ha pe­dig arról van szó, hogy magánbirtokon ültet­tessenek-e fák vagy nem, akkor csakis korlá­tolólag intézkedhetik a törvényhozás, akkor csak azt mondhatja, hogy ilyen meg amolyan körülmények között szabad fákat ültetni, de nem mondhatja, hogy »ültetendők*, hanem határozottan azt kell mondania, hogy sültet­hetek«. Már most miképen áll a dolog az életben ? Ez illustrálja voltakép a szöveget. A dolog az életben úgy áll, hogy a vidék szépítése a fa ültetése iránti hajlam, talán más tekintetek által is indíttatva, egyik vagy másik hatóság faültetéseket rendel el az út mentében és kötelességévé teszi egyes földbirtokosoknak, hogy az ő földjeiken ilyen vagy amolyan fákat ültessenek, az úttól ilyen vagy amolyan távolságokban. Én szerin­tem pedig az ilyen törvényhatósági intézkedé­sek törvényellenesek, mert egyes birtokost a maga birtoka használatában szükségen és tör­vényen kívül korlátozni nem lehet, én pedig azt, hogy ama törvény alkotásakor ezen kér­déssel foglalkozzunk és törvény útján megszo­rítsuk az egyesnek e részbeni szabadságát, nem látom czélszerűnek és nem helyén valónak. Ha már átalában intézkedni akarunk erről, úgy a mezei rendőri törvény utján kell intézkednünk, de itt össze van zavarva a dolog, mert a mezei rendőri törvény hozatala idejére van halasztva a kérdés elintézése és egyszersmind prae­occupálva van az elintézés, mert kimondatik, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents