Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.

Ülésnapok - 1887-44

18 XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. maximum; azon belül fog az idető község vagy törvényhatóság eljárni. Azon épületek jelzése is csak épen megadja a teherviselés megállapítására vonatkozó alapot, megmondván, hogy a szilárdabban épített épület többet, például hatot fizet négy helyet!; de ez a legmagasabb. Meglehet, hogy az illető vármegyében nem fogják a maximumot kivetni, hanem csak kettőt-hármat, szóval itt is csak a maximumok vannak megállapítva. Már most, ha más jelzéseket használunk, igen sok controvers kérdést fogunk felidézni, mert mig valamely községben, törvényhozásban a szokásos módon épült házat mindig meg fogják állapithatni, — annyira jellegszerű a vidéken kő- vagy téglaépület, •— addig azon módosítás, melyet ő excellentiája előterjesztett, igen megnehezitené a dolgot. Itt tudniillik azon jelzések, melyek az építési anyagra vonatkoznak, elejtetvén, a következő mondatnék: »Kiválóbb, a szokottnál jobb, terjedelmesebb és lakályosabb épület tulajdonosa« stb. Már most kérdem én, hogyan lehet azt megállapítani, mi a kiválóbb, mi a szokottnál jobb, mi a terjedelmesebb, főleg pedig mi lakályosabb épület? Én azt gondolom, hogy ennek megállapítása igen relatív dolog, és vidékenkint, osztályonkint és vagyoni állás szerint igen sok controvers kérdésre fogna alkalmat szolgáltatni. A mi a középosztályra például nem lakályos, egy közönséges emberre lakályos. Szóval én a törvény jelzéseit sokkal helyesebbnek tartom ; sokkal positivebb alapot szolgáltat az adózásra, lehetővé teszi azt, hogy a községek, törvényhatóságok, viszonyaik szerint inkább tekintettel lehessenek az ottani állapotokra és mindenekelőtt a controvers kérdéseket kerüljük ki vele, mely czél pedig ezen módositvány által — szerény nézetem szerint — nem éretnék el. (Helyeslés.) Azon tiszteletteljes kérelemmel járulok tehát a méltóságos főrendiházhoz, hogy a szakaszt, a módosítás mellőzésével változatlanul elfogadni kegyeskedjék. (Helyeslés.) Gyulai Pál jegyző (újaiban felolvassa a módositványt). Elnök: Méltóztatnak elfogadni az imént felolvasott módositványt? A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a módosítványt nem fogadják el s így az eredeti szöveg megmarad. Gáll József: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Ugyanezen szakaszhoz én is bátor volnék egy módositványt indítványozni és pedig azon részéhez, mely a felmentésekről szól. Az igás közmunka alóli felmentésnél a 49. §. c) pontja következőket mondja: »valamint felmentetnek a lelkészekül állandóan alkalmazott papi személyek azon fogatai, melyeket fiókközségeikben előforduló egyházi működéseik rendes teljesítésére használnak<. Ezen intézkedés alapja az, hogy azon igavonó állatok után, melyeket a lelkész hivatali kötelességének teljesítésére tart, nem köteles az utak készítésére igavonó napszámot adni. illetőleg szolgálatot teljesíteni. Ugyanezen okok alapján, azt hiszem, ki lehetne terjeszteni ezen intézkedést, illetőleg kivételt azon igavonó állatokra is, melyeket egyes papok, különösen pedig a görög keleti és protestáns lelkészek kénytelenek tartani a papi sessio müvelésére nézve, valamint azon állatokra nézve, melyeket okvetlenül kell tartani, a papi telek művelése végett, miután ez a lelkészek fizetését képezi. Indokoltnak tartom tehát e kivételt ez esetekben is alkalmazni, miért is indítványom az volna, hogy a 49. §. azon részéhez, mely az igás munkaállatok felmentését tartalmazza, hozzátétessék: s>vagy papi javadalmazásukat képező papi telkek művelésére szükségesek*. Baross Gábor kereskedelmi minister: Bátor vagyok tiszteletteljesen arra figyelmeztetni, hogy miután elvül tűzetett ki és ugy vettem észre, hogy itt is helyeseltetik, hogy ezen adóztatás lehetőleg kiterjedt és igazságos legyen, ezen elvvel merőben ellenkeznék a kivételeknek messze menő szaporítása és ha ebben mértéket nem tartunk, megtörténhetik, hogy épen a községi teherviseléssel ismét oda fogunk jutni, a hol ma vagyunk. Az a mi az illető lelkészek ebbeli hivatásának teljesítéséhez szükséges e szakasz szerint ugy is kivételt képez; az anyagi javak előmozdítására közremunkáló fogataik felmentését nem merném javasolni, mert tekintettel azon különböző viszonyokra, melyben a lelkészek vannak, azt hiszem, hogy ez igen sok községben meg-