Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.
Ülésnapok - 1887-44
16 XLTV. ORSZÁGOS ÜLÉS. külön feladat. Jelezhetem egyébiránt a nagyméltóságú főrendeknek, hogy a közigazgatási bíráskodás kérdését a kormány előkészíti és kellő megfontolás után meg fogja arra nézve tenni a szükséges előterjesztéseket. Épugy meg fogja ezt tenni a [kormány az administratio szervezésének kérdésére nézve is, a melyre Zichy Nándor gróf ő nagyméltósága utalni méltóztatott, kapcsában a municipalitas hivatásának. Ez a kérdés a ministerelnök ur erélyes és czéltudatos vezetése mellett a kormány kebelében szakadatlan és igen beható, egyértelmű tárgyalások tárgyát képezte és képezi. Hiszen az ilyen fontos és mélyreható szervező munkálatok nagy megfontolást s igen beható előkészítést igényelnek és mi sem volna ve szedelmesebb, mint az, ha a kormány csak azért, hogy az administratio rendszerén és rendezésén átessék, elsietett előterjesztéseket tenne a törvényhozásnak, melynek következményeiért azután bajos lenne felelősséget vállalnia. (Helyeslés.) Én tehát azt hiszem, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatban ezeket a kérdéseket megoldanom nem lehetett. Hanem ugy kellett azokat felhasználnom, a mint az ügy érdeke és a jelenlegi helyzet megköveteli. A mi végül az útbizottságokat illeti, ezek eszméj.e a következőkben rejlik. A jelenlegi törvény alapján a községek csoportosíttatnak s minden egyes község tartozik a reá kiszabandó terhet viselni, de eddig nem volt arról gondoskodva, hogy a különböző községek által fizetendő hozzájárulások hová szolgáltassanak be s ki által szedessenek be s egyátalán nem volt ez a dolog a kellő útra terelve. Tisztelet, becsület a kivételeknek, de ezen irányban több visszaélés volt észlelhető az országban. Hogy tehát e dolognak mintegy ura, gondozója legyen, a ki közvetlenül kötelezve lesz ezen ügyekben eljárni, ez a czél vezetett engem az uti bizottságok javaslatba hozatalára. Ezeknek kezébe tétetvén le az emiitett feladat, ez az intézmény minden tekintetben teljes megnyugvásul szolgálhat és teljesen biztosítani fogja, az adózókat, hogy pénzök nem fog hasztalanul elfecséreltetni, hanem hogy tényleg rendeltetésére fordíttatni (Helyeslés.) Bezárom felszólalásomat azzal a tiszteletteljes kérelemmel, méltóztassék a nagyméltóságú főrendi ház a javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés. Elfogadjuk!) Elnök: Ha nincs észrevétel, azt hiszem, kimondhatom, hogy a méltóságos főrendek e törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét és 1—48. §-ait, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 49. §-t). Zichy Nándor gróf: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A főrendi ház feladatai közé sorozom és pedig, ha nem is az első helyen levőnek, ugy mégis a legfontosabbak egyikének tartom és úgyszólván a mindennapi munka körébe vágónak azt, hogy a törvények mennél szabatosabb, mennél megfelelőbb és tárgyilagosabb fogalmazására hasson. Mert nem lehet mindennap nagy elvi kérdésekkel foglalkoznunk, ministerválságokat és parlamenti politikát csinálni — és az nem is ezen háznak, hanem talán inkább a képviselőháznak feladata — hanem szoros kötelessége a törvényhozói működésben megfigyelni azt, a mi eléje terjesztetik és a száraz és unalmas feladat e részét teljesítve, vigyázni, hogy a törvények mennél szabatosabban fogalmaztassanak s e tekintetben talán a legveszélyesebb nézet az, a melyet ez alkalommal megtámadni szándékozom, hogy tudniillik a törvényjavaslatok egyes szakaszain, ha csak imperativ szükség nem forog fenn, a főrendi ház ne változtasson, mert e nézet szerint a törvényhozási gépezet sokkal előnyösebben működik, ilyen kisebb akadozások nem kerülnek elő, mert akkor 24 óra alatt sokkal több törvényjavaslatot lehet befejezni. Azok, kik e nézeten vannak tehát, nem kívánják, hogy a főrendiház a törvényjavaslatoknak a képviselőházhoz való visszaküldésével a törvényhozás működését késleltesse és akadályozza, hanem kisebbszerű módosításokat és a javításokat mellőzendőknek tartanak. Ez a nézet a mi bizottságunkban lábra nem kap, mert mi ott szorgalommal megügyeljük a törvényjavaslatokat, az egyes szakaszokat is megvitatván és a mennyire lehet igyekezünk ezeket javítani
