Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.
Ülésnapok - 1887-44
XLIV. ORSZi főleg a gazdaközönség által.rA közmunkateher tesz Aradmegyében 168.450 frtot, az egyenes adó 1,040.993 frtot. A kimutatás a hold-szám szerinti kiszámítást is tartalmazza, mely a percentuatióra nem bir különös befolyással, nem okoz változástAz adóteher tehát, mely ezen alapon Aradmegye adózó osztályait terhelheti, 162%-a az egyenes adónak, mig jövőre leszáll 10°/°-ra. Tehát Aradmegye tulajdonképen a maximalis kulcs alá esik, azonban a törvényjavaslat határozatai értelmében a kormány részéről meszszebh menő uti feladatainak teljesítésében támogattatni fog. Itt van Barsmegye. Útadója jelenleg 13*3 0 /°-a jövőre a minimum igénybevételével 6*8%-ra száll le. Pest vármegyének közműnkaterhe 242.082 frt, egyenes adója 2,899.836 frt, a mi 9-3°/o nak felel meg, mig a minimum igénybevételével 3'3°/o-ra, s őt még azon alul is száll le. Megjegyzem, hogy mindenütt a legnagyobb megterheltetést, tehát a maximalis pereentuatiót vettem és nem azt a körülményt is, hogy vannak még más megyéknek még más jövedelmeik, melyek egyenesen ezen teherviselésre fordíttatnak. De vannak oly vármegyék is, mint például Szilágymegye, melyek ma iholdankint 29-9°/o-al vannak megterhelve; ezeknél jövőre 7°/<>-ra fog a megterheltetés leszállni. Udvarhely vármegyében, mely jelenleg 50%-kal van megterhelve, jövőre ezen teher minimalis lesz, sőt mondhatom, hogy minél szegényebbek az illető vármegyék, ezen törvényjavaslat kulcsának alkalmazása annál kedvezőbbnekmutatkozik reájok nézve. Azt mondhatná valaki, igen, de a jelenlegi teher kevésbé érezhető, mert hiszen a közmunka igavonó állattal végezhető, mig jövőre a kész pénzbeli tartozás lesz alkalmazva. Ez a megjegyzés, azt hiszem, nem talál. Minden gazda érzi birtoka értékének csökkenését, a marhaállomány kétségkívül szenved azon munka által, melyet teljesíteni tartozik, különösen az ország jelenlegi viszonyai között, a midőn nem igen tekintettek arra, vájjon az a munka az illetők lakhelyeitől messze eső LGOS ÜLÉS. 15 helyeken alkalmaztatik-e és oly időszakban, midőn esetleg a gazdasági teendők sokkal nagyobb feladatokat róttak az illetőkre, vagy midőn esetleg nem voltak ugyan gazdasági teendők, de az a közmunka követeltetett, a. mikor az utak fentartása azt egyátalán nem igényelte volna ; ugy, hogy az a munka kárba ment. De másfelől nem áll ez az ellenvetés azért sem, mert a törvényhatóságok útügyeiken segitendők, végre is kénytelenek voltak a készpénzfizetés eszméjére menni át, még pedig sok vármegyében a közmunkának felénél, sőt némely vármegyében az egész munkatartozásnál történt ez. Meglehetős súlyos teher járt a tartozásnak ilyetén megváltásával. A kézi napszám átlag 49 krral, az igás napszám 2 frt 90 krral számíttatott. Magyarországon 3 kézi napszám volt és két igás napszám volt a minimum; az erdélyi részek némely vármegyéiben pedig kétszer annyi. Tehát ez már készpénzszolgáltatás, mely az illető gazdaosztályt különösen érinti és terheli. És minél inkább térnek át a vármegyék a pénzbeli megváltás alapjára, annál súlyosabban érinti az adózókat a megterheltetés. Ezzel szemben a javaslat az igazságosabb megosztást, az igazságosabb teherviselést teszi lehetővé. Minélfogva csak ismételhetem azt, a miből kiindultam, hogy a javaslat nemcsak hogy nem ró nagyobb terheket az adózókra, ellenkezőleg, az adótehernek nem egy esetben lényeges leszállítását jelenti. Gróf Zichy Nándor ö nagyméltósága az administratio szempontjából is tett egy-két megjegyzést. Ezen törvényjavaslatban kétségkívül nem foglalkozhattam más administratióval, mint a mely ma az országban fennáll. De e mellett is igyekezett a kormány a jogorvoslási eljárást oly módon szabályozni a törvényjavaslatban, mely egyfelől a földolgozás gondosságára mutat és másfelől bizonyítja, hogy a jelenlegi rendszer alapján is a lehető legmesszebb menő jogvédelmet szándékozik a kormány a különféle érdekeknek nyújtani. A közigazgatási bíráskodás kérdését a törvényjavaslatban megoldani nem lehetett. Ez természetszerűleg egy egészen
