Főrendiházi napló, 1887. III. kötet • 1889. október 12–1890. június 10.

Ülésnapok - 1887-44

14 XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. vényjavaslat elkészítésével teljesített és hozzáteszem, hogy ily körülmények között számithatott is a kormány arra, hogy ezen törvényjavaslat, a mely annyi érdeket érint, a parlament részéről támogatásban részesittessék. A jelenlegi teherviselésnek anomáliáit itt bővebben ecsetelni, azt hiszem, nem szükséges, ismeretesek ezek mindenfelé s bizonyítják ez anomáliát különösen azon sok oldalról hangoztatott és évek óta ismételt óhajtások, a melyeknek czélja az volt, hogy ezen ügy minél előbb országos szabályozást nyerjenMindamellett legyen szabad annyit megjegyeznem, hogy a jelenlegi rendszer, vagy talán rendszertelenség súlyosan nehezedvén az adózók egy jelentékeny részére, igazságtalan volt és a mellett lehetővé tette azt, hogy az adózás alól még azok is, kik különben ezen kötelezettség alatt kell, hogy álljanak, könnyebb szerrel magokat kivonhassák. Ez által fokozva voltak még inkább azon igazságtalan állapot következményei, mely állapotot a létező ideiglenes szabályzatok teremtettek meg és valljuk meg, a viszonyok is, a melyek közt a vármegyéknek igen nehéz volt mozogniok és igen nehéz volt ezen ügy szabályozásához radicalisabb módon hozzáfogni. Minthogy pedig a törvényhatóságokra mindezt bizni nem lehetett, előtérbe tolult, — a minek helyessége egyébiránt nem is vonható kétségbe — hogy az ügy törvényhozási utón nyerjen szabályozást. De természetesen, a kérdés törvényhozási utón való szabályozásának nehézségei csakugyan abban culminálnak, a mit Zichy Nándor gróf ö nagyméltósága említeni méltóztatott, tudniillik az adóalap kérdésében. Igazságosabb megosztási alapot a mai viszonyok közt találni, mint az adót és pedig az egyenes adókat, nem lehet. Azon elvhez pedig, hogy a terhet az egész országra, a teherviselés képességéhez mért egyenlőség szerint, kell kivetni, egyetértőleg hozzá járult majdnem minden mérvadó factor. Ez máskép nem is lehet, csakhogy egy megjegyzésre kell e tekintetben reflectálnom, arra ugyanis, hogy e rendezés következtében a terhek éppen azon osztályra nézve, a mely e terheket ma egyedül viseli, állítólag még súlyosabban fognak nehezedni. Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek ! Súlyosbítás lesz először azokra, a kik magokat az eddigi teher alól bármely indok alapján kivonták. De azt hiszem, hogy végre is ezeknek figyelemben tartása egy igazságos törvényalkotásnak nem lehet feladata. Másodszor teheremelés lesz azokra nézve, a kik az eddigi alapon egyátalában nem voltak kötelesek ezen utón a terhekhez hozzájárulni. Ezek kétségkívül nagyobb mértékben lesznek terhelve, de itt ismét előáll azon kötelesség, hogy e megterheltetésben az ország minden adófizető polgára részesüljön ; (Helyeslés) tehát kiterjesztessék e teher azokra is, a kik abban eddig nem vettek részt. Mindkét teheremelés nem olyan, a mely a törvényjavaslat ellen egyátalában kifogásként felhozható volna, mert a kérdés a nélkül, hogy bizonyos teher háromoljék a polgárokra, megoldható egyátalán nem lesz. A mi azután azt illeti, hogy a teher igazságos megosztása keresztülvitessék, a törvényjavaslat elfogadta a minimumok rendszerét, azaz kimondta azt, hogy minden adózó polgár tartozik egy bizonyos összeggel az úti adó fizetéséhez hozzájárulni, ha különben az úti adószázalék az általa fizetett egyenes adóra kivetve, annyit nem is tenne. Ez nem igazságtalan, de egyúttal azt jelzi, hogy a szegényebb osztályokról a teher e javaslattal nem azért vétetett le, hogy az a magasabb osztályokra hárittassék, sőt a minimumnak czélja épen az volt, hogy az útadó elosztása a felsőbb adózási fokozatokon könnyittessék, azért, hogy annak aránytalanságai mellőztessenek s hogy az alsóbb adó-fokozatok se érintessenek súlyosabban a nagyobb adóteher által, már pedig magok a minimumok a jelenlegi hozzájárulásoknak legtöbb esetben csak felét képezik, tehát még azon kis adófizetőkre sem képeznek a jelenlegivel szemben nagyobb terhet, de a minimum segélyével lehetségessé válik az egyenletesebb szétosztás a különböző adónemek közt. Egy-két példa eléggé fogja ezt illustrálni. így például Arad vármegyében az útadó 16'270-át teszi az államadónak s fizettetik