Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-26

' XXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 23 mennyire lehető, arról gondoskodni, hogy akkor, midőn ez az állam terheltetése nélkül történ­hetik, ők a saját területükön befolyó több jöve­delemnek egy bizonyos hányadában részesül­jenek. (Helyeslés.) Azt hiszem, ez a községek iránti méltá­nyosságnak és a helyzetnek is teljes mérték­ben megfelel. Azért, méltóságos főrendek, csakis ez lehetett a főszempont. Mert hiszen, bocsá­natot kérek, a műveltség góczpontjai nemcsak azok a községek, a melyek regalejoggal birnak, pedig itt a dolog természeténél fogva csakis azok részesülhetnek a több jövedelemből, a kik bírtak regálét. Mert bármilyen nevezetes köz­ségek esnek is a regaletulajdonos községek so­rába, azok Magyarország községeinek mégis számszerint egy eltörpülő csekély részét képezik. Ez az, a mit ő méltóságának figyelmébe aján­lani akartam. (Helyeslés.) Most még a legközelebb előttem szólott t. főrendi tag ur által mondottakra van egy pár észrevételem. Ö mindenek előtt tévedni méltóztatott abban, hogy a kormány megálla­pított egy összeget, a melynél a regalemegvál­tás többe nem kerülhet s azért óhajtja a ha­talmat a kezében megtartani, hogy ha ez többe kerülne, akkor korlátozza. Igen sajnálom, hogy ő méltósága nem méltatta figyelemre ismétel­ten is tett azon nyilatkozatomat — nem itt természetesen, mert itt még nem volt rá alkal­mam — hogy azt, vájjon mi kell a regale­megváltásra, egész az utolsó számig biztosan nem lehetett tudni, ha a számítás azon az ala­pod maradt volna is, melyen legelőször előter­jesztetett, de akkor kis különbséggel még tudni lehetett volna; ma azonban, midőn egyfelől a törvényhatósági joggal biró városokért, a mit ugyan meglehetősen ki lehet számítani, de — a mit nem lehet kiszámítani — a rendezett tanácsú városokért, községek és egyes tulajdonosokért is meg kellett engedni az adóalapon való bi­zonyítást; most azt, hogy mennyi kell, sem más, sem én meg nem mondhatom. így tehát semmi­féle megszabott fix-összegről, a melynek kere­tében meg kell a megváltásnak maradni, szó nincs és a dolog természeténél fogva nem is lehet. Ezen szempont tehát nem vezetett, nem is vezethet, mert különben leghelyesebb lett volna a törvényben proponálni, hogy mondassák ki, hogy a regale kártalanítására rászánt 200 millió forint arányíagosan osztassák fel : de ez nem lett volna megfelelő azon méltányossági szempontnak, melyből ugy ezen törvényjavaslat, mint a törvényhozás másik házának módosítása kiindult. Bocsánatot kérek tehát, az ő okosko­dásának alapja e tekintetben hiányzik. A mi azt illeti, hogy az állam ezen eset­ben tisztán magánjogi személy volna, szemben a magánosokkal, engedelmet kérek, ebben ő méltóságával egyet nem érthetek. Az állam mint tulajdonos, mint magánjogi személy sze­repel azon regálékra nézve, a melyeket mint tulajdonos bír, de a midőn az állam azt mondja a regale tulajdonosainak, legyenek azok községek vagy magánosok: azon jog, a melyet ti most gyakoroltok és használtok, a mai idő­ben fenn nem tartható, én azt mellékes rend­szabályok által fokonkint, lassankint elszed­hetem tőletek, mert ahhoz minden államnak joga van; de én ezt tenni nem akarom, én kártalanítani akarlak benneteket, de nem aka­rok többet adni, mint a mennyit ér, hogy azután a jövedelmet a maga utján bekapjam ugy, hogy ne kelljen a kártalanítási összeggel az ország millióit sújtani, — már akkor az állam nem magán fél, hanem teljesít egy nagy köz­jogi állami functiót, a melynél fontosabbaf én képzelni nem tudok. (Helyeslés.) Én épen azért, mert én igy fogom fel az állani helyzetét, azt tartom, hogy nem is lehet követelni, hogy a kártalaniíási eljárás már ezen szempontból más útra tereitessék.- (He­lyeslés.) Még egy megjegyzésem van, mert nem szeretnék félreértetni. Már vádoltattam másutt, nem szeretném, ha itt is vádolnának, hogy nem teszem fel az ország bíróságairól, hogy ők az állam érdekét nem fognák megvédeni. Ettől nem tartok, de nézetem szerint oly func­tiót ruháznánk rajok, a mely, azt hiszem, a dolog természeténél fogva, nem okvetlenül kell, hogy őket terhelje. Másodszor, ha azon elvi szempontoknak akarnánk megfelelni, me­lyekből ő méltósága kiindult, ez lehetetlen volna máskép, mint minden fokon a rendes

Next

/
Thumbnails
Contents