Főrendiházi napló, 1887. II. kötet • 1888. október 15–1889. június 17.

Ülésnapok - 1887-26

XXV}. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1.9 ban illet, a bíróságok illetékességének tarta­tik fenn«. Tehát ezen egyetlen egy eset is, pedig ez is már a kártalanítási összeg meghatározására vonatkozik, a bíróság elé tartozik. Mint már bátor voltam mindjárt beszédem elején kiemelni, kétségtelen, hogy a kártalaní­tási eljárás, mint itt contemplálva van, ki­folyását képezi azon pénzügyi szempontoknak, melyeket felemiitettem, hogy tudniillik ezen kártalanítási eljárás alatt bizonyos befolyást tartson fenn magának a pénzügyroinister, mint az indokolásban kiemeltetik, természetesen abban az irányban, hogy ezen kártalanítási összeg ne növekedjék túlságos nagyra és itt egyszersmind közelebbi indokolását találjuk annak is, hogy ezen kártalanítási eljárás mért szerkesztetett akként, a mint felemiitettem. Azt mondja ugyanis az indokolás: >Ez ügyek második és utolsó fokban való elintézésénél felmerült az a kérdés, hogy nem lenne-e indokolt az elintézést a pénzügyminister helyett valamely fórumra, mely az érdekeltnek látszó pénzügyministeriumtól független tagokból alakittatik, vagy egyikére az ilyen meglevő forumoknak, például a pénzügyi közigazgatási bíróságra bizni. A. javaslat nem tartja indokolhatónak egy új fórum felállítását, vagy a mi ezzel egy­értelmű, s alig volna másként eszközölhető, a pénzügyi közigazgatási bíróság személyzeté­nek e czélból leendő igen tetemes szaporítását azért, mert: 1. a mint már hangsúlyozva volt, az itt szóba jövő kérdések annyira egyszerűek, a rajok illő szabály a javaslatban oly világosan körül van írva, hogy alkalmazásuknál az érde­keltek sérelméről szó alig lehet. De egyébként is mellőzhetetlen az, hogy bármikép alakíttassák is az e kérdések eldöntésére hivatott hatóság, arra a pénzügyministernek döntő befolyás en­gedtessék. így felesleges kiadás lenne az a költség, melybe egy ilyen testület felállítása s esetleg feloszlatása, e testület azon tagjainak, a kik más állásokba el nem helyezhetők, nyugdíj vagy végkielégítése kerülne. Működése pedig azzal a hátránynyal határozottan járna, hogy az ügyek elintézése sokkal lassabban történnék, mint a javaslat által tervezett módon s hogy ez utón, a jogosultak igen nagy kárára alig volna elérhető, hogy azok 1889. év végén leg­alább is a kártalanítási összegek kamatait kapják meg. Méltóságos főrendek! Én, mint mondtam, abból indulok ki, hogy azt hiszem, miképen igen kis körre lett itt a birói hatáskör szo­rítva és hogy nézetem szerint a kártalanítási eljárás is bíróság elé lenne utasítható, de ter­mészetesen nem ugy feltétlenül, hanem ezen pénzügyi szempontok szemmel tartásával s az azokból folyó kellékeknek figyelembe vételével. A rendes birói eljárás azért nehéz és nehezen alkalmazható itt, mert bíróságaink ugy is túl lévén halmozva ügyekkel, ha még ezeket is a bíróságokra bízzuk és ha mindjárt ki is mondjuk, hogy ezek, mint sürgősek veendők elő, mégis azon materiánál fogva, melyet a bíróságoknak le kell gyözniök, ez ügyben is oly, gyorsasággal el nem járhatnak, mint az az ügy érdekében kívánatos. Hanem nézetem szerint egy más el­járás volna contemplálható, mely lehetséges, ha jól fogom fel a pénzügyi érdekeket, azok szemmel tartásával egy oly külön alkotandó ad hoc bíróság, a mely sommás eljárás szerint intézné el az ügyeket. Ha ezt tartjuk szem előtt, hogy ugy azon kártalanítási eljárásnál, mely a törvényjavaslatban van contemplálva, valamint a birói eljárásnál is csak az lesz a törekvés, hogy a lehető legigazságosabban álla­pítandó meg mindenki részére a kártalanítási ösz­szeg, akkor azt hiszem, hogy nagy különbség nem lesz azon összeg közt, a mely a törvényjavas­latban megszabott kártalanítási eljárás mellett fog kikerülni és azon összeg közt, mely birói eljárás folytán fog kikerülni; mert van a törvény­javaslatban e tekintetben egy bizonyos garantia, midőn meg van állapítva, hogy a kártalanítási igény, illetőleg kártalanítási összeg csak az adó alapjául bevallott jövedelem alapján állapítandó meg. Ha tehát a jövedelem képezi a kártalaní­tási összeg alapját, természetes hogy ennek alap­ján ugyanazon eredmény fog igazságosan kijönni. Igaz, hogy történtek ezen alaptól némileg eltérések a 10. §-ban oly irányban, hogy nemcsak az adó alapjául bevallott jövedelem, hanem a másként 3*

Next

/
Thumbnails
Contents