Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-15

112 XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. elnök ur ö méltósága emiitette, oly tevékenység fejtetik ki most, melyet csak az alaposság rovására lehetne még emelni. Ha tekintetbe veszszük, hogy a budapesti táblánál egy-egy biróra egy esztendőben, helyesebben a szünet leszámitása mellett, 10 hónap alatt 518 érdemleges elintézés esik, akkor azt kell mondanom, hogy nincsen oly felebbviteli bíróság a világon melynél az egyes birák tevékenysége ily eredményeket mutatna fel. A kérdés tehát az volna, hogy mily módon segítsünk ideiglenesen. Mint méltóztatnak a méltóságos főrendek tudni, 1881-ben és 1883-ban a felebbezés nálunk korlátoztatott. Ezt tehát nem merném újólag ajánlani; mert azt hiszem, hogy a jogbiztosság rovására történik az, hogy a felebbezések ismét korlátoztassanak. így tehát nincs más mód, mint személyszaporitás utján orvosolni a bajokat. Egyik, kétségtelenül sokkal rendszeresebb, organicusabb intézkedés az volna, hogy a budapesti királyi táblai birák létszáma szaporittassék; azonban nem tartanám tanácsosnak, hogy most, midőn a perjog megalkotásával komolyan foglalkozunk, és a midőn a királyi táblai decentralisatio csakugyan küszöbön van, alkottassanak rendes bírói állások, melyek a decentralisatio keresztülvitelét nehezítenék. Nincsen tehát más mód, mint kisegítő birák behívása által segíteni a bajokon. A méltóságos urak közül többen méltóztatnak felvetni azt. hogy mikép lehetséges a táblához behívni bírákat az első folyamodásu törvényszékektől a nélkül, hogy az első bíróságoknál az ügymenet meg ne akasztassák. Épen azért, késtem mindez ideig ezen törvényjavaslat előterjesztésével, mert nem akartam beérni az 1886-ki ügyforgalmi adatokkal, hanem mérlegelni kívántam az 1887-iki hasonló adatokat is. Ez teljes megnyugvással mondom, hogy mintegy 18 bírónak az első bíróságoktól való behívása a törvényszékeknél, a honnét azoknak behívása szándékoltatik, káros hatással nem lesz és itt mindjárt bátorkodom fölemlíteni azt, a mit Zichy Nándor gróf ur ö méltósága is méltóztatott felemlíteni, mely szerint ha túlságos az első bíróságoknál a bírói létszám, miért nem apasztatik az? Igenis ott a hol túlságosnak mutatkozott már a múlt évben, sőt 1886-ban egyes bírói állások megszüntetettek, most azonban épen azért nem apasztatik az első bírósági létszám, hogy legyenek rendelkezésre olyan első bírósági bírák, kiket a királyi táblánál alkalmazni lehessen. Mint említem, teljes megnyugvással hozhatom javaslatba azt, hogy az első bíróságoktól 18 bíró hivassák be a királyi táblához. A behívandó birák száma nem lesz törvényben meghatározva. Ha az 1888-iki eredmények azt tüntetnék fel, hogy nagyobb számban lehet a bírákat behívni, ez bekövetkezhetik és a költségvetésnek minden évben való tárgyalása alkalmával a törvényhozásnak lesz alkalma azon ellenőrzési jogot gyakorolni, melyet az igazságügyministerez irányban teendő előterjesztése alkalmával czélba venni szándékozik. Hogy jelenleg, ámbár talán egy-két birót lehetne még a királyi táblához behívni, nsgyobb mértékben nem kívánom ezen rendszabályt alkalmazni, ezt épen a judicatura egyöntetűségének megóvása czéljából teszem, mert nem tartom tanácsosnak, hogy oly nagy számban jöjjenek ide az első I bírósági birák, kik a királyi tábla kötelékében nem állván, annak judicaturáját oly teljesen nem ismerik, hogy mint birák a többiek közt helyt foglaljanak és a bíráskodásra felhívhatók lennének. Ennek módját megadni akkor lesz helyén, hogy ha ezen behívott bírák itt hosszabb működés mellett elsajátították azon tulajdonokat, melyeket az üdvös működés szempontjából szükségeseknek kell jeleznem. Én tehát azt hiszem, hogy ez oly rendszabály, a mi által semmi sincs veszélyeztetve, és a mi a jövőben való orvoslásnak még nagyobb mértékben való eszközlésbe vételére tért enged. Már volt szerencsém említeni, hogy elvi kérdések vitatásába most nem szándékozom bocsátkozni, azonban mindamellett legyen megengedve gróf Zichy Nándor ur ő méltóságának megjegyeznem azt, hogy mily mérvben történjék a királyi tábla deeentralisatiója, ez lehet vitás kérdés; azt azonban már eldöntött kérdésnek lehet tekinteni, hogy mostani organismusában a budapesti királyi ítélő tábla fenn nem tartható. Egy jelenleg 142 tagból álló testületet, mely az esetleg behívandó bírák számának hozzászámitásával közel 160 tagból fog