Főrndiházi napló, 1887. I. kötet • 1887. szeptember 28–1888. június 21.

Ülésnapok - 1887-14

102 xiv; ORSZ egyezménynek — három hasonló elnevezés van, melyeknek azonban csak egyikét vette használatba magyarul az ottani lakosság és mondja Vöröskőnek, a másik kettőnek pedig magyar elnevezése nincs. Ha a íPiatra rosi«-t Vöröskőnek nevezik vala, ez ott a helyszínén a legnagyobb határozatlanságot keltette volna, mert ott e nevet nem ismerik és a küldöttségek, melyek a határjelzést végre fogják hajtani, nem tudhatnák, hogy itt a három Vöröskő közül melyiket kell érteni, melyik az, a melyre a szerződési okmányban foglalt elnevezés vonatkozik. Hogy tehát e tekintetben semmi tévedés ne legyen, elfogadták azon magassági mérjegyet, cote, mely mind az 1791-iki határokmányban, mind a törzskari térképekben e pontot jelenti. így tehát félreértés nem fordulhat elő. Ha pedig azt mondták volna, hogy »Vöröskő«, akkor talán azt értették volna, mely három kilométerrel beljebb esik az országba, ez pedig reánk nézve területveszteséget jelentene. Ha a helyszinén működött határbiztosok, ott, hol tisztán és minden kételyt kizárólag történhetett, elfogadtak egy elnevezést és az olyan, melynek sem a tájékon dívó szokás szerint, sem a törzskari térképen más elnevezése nincs, mint az, a mely az egyezménybe fölvetetett, ezt most az egyezményben vagy annak magyar fordításában megváltoztatni, szerintem, veszélyes lehetne, mert ez által a végrehajtó bizottság működését nehezitenők meg. Az pedig nagy érdemül rovandó fel az egyezmény létrejöttének, hogy megszünteti a százados határvillongásokat. Méltóztatott inferioritásról szólni, a mi abban nyilvánulna, hogy a magyar és román határon faoszlopok fognak a határ jelzésére felállíttatni, mig Bukovina és Románia közt kőoszlopok jelzik a határt. Bátor leszek megmondani ennek az okát. Méltóztassék azokat a rajzokat megtekinteni, melyek az egyezményhez csatolva vannak; ott le vannak rajzolva azon határjelzők, melyek kőből fognak készíttetni a Románia és Bukovina közti határ jelzésére és azok, a melyek fából lesznek készítendők s Magyarország és Románia közt fognak határjelzökül szolgálni. Ezen különbségek oka az, G'OS ÜLÉS. hogy mig a Bukovina és Románia közti határ legnagyobb része nem nagyon emelkedett hegyeken és gerinczeken vonul el, addig a Magyarország és Románia közti határ jórészben a legmagasabb hegygerinczek tetején vonul keresztül, mig tehát egy kőoszlopnak a romániai és bukovinai határ közt való elhelyezése — ott épen, a hol a közlekedési viszonyok sokkal kedvezőbbek — igen csekély pénzösszegbe kerül, addig ezen magas hegyekre — a melyek sok helyütt 2000 méternél magasabbak — 4—5 métermázsát nyomó kőoszlopok felvitele véghetetlenül nehezítette volna a végrehajtást és növelte volna annak költségeit. Hogy ezen faoszlopok elég tömör anyagból fognak készíttetni, az a végrehajtó-bizottság feladata lesz! hogy pedig ezek könnyen elmozdíthatók ne legyenek, méltóztathatnak meggyőződni azon rajzból, mely a magyar és román határt jelző oszlopokat ábrázolja. Ezek egy méter magas és Vh méter szélességű kövekből összeállított halomba fognak helyeztetni. Ezeket tehát olyan könnyen elvinni, vagy elrontani nem lesz lehetséges. Hogy ezen egyezmény egyes kitételei nem felelnek meg tökéletesen azon követelményeknek, melyeket a magyar államjogra való tekintettel a pontos elnevezés szempontjából szem előtt kell tartanunk, azt a kormány teljes készséggel elismeri. Nem mondom, hogy nem fordultak már elő ilyen kifejezések más szerződésekben is; ugyanaz az elnevezés >AusztriaMagyarország* nemzetközi szerződéseinkben már ismételten is használtatott, és azt hiszem, nem mondhatni, hogy a magyar államjogra eddigelé valami kár háramlott volna. Nem akarom ezzel az egyezményben előforduló elnevezést igazolni, mert én is azt tartom, hogy a »magyar-osztrák monarchia< kifejezés sokkal jobban felel meg a magyar államjognak; de abból, hogy ezen elnevezés az egyezményben előfordul, nem hiszem, hogy azok után, a mik e részben már a képviselőházban is elmondattak, a jövőre bárminemű praejudicium volna alkotható. Pentartván magamnak, hogy a részleteknél esetleg teendő észrevételekre megjegyzéseimet megtegyem, kérem a méltóságos főrendeket,