Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-47_új

52 XLVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. tani, de sem javítani, sem rosszabbítani nem akarja. Nekünk azonban nem lehet az a feladatunk, hogy mód nélkül súlyos pénzügyi helyzetünket jövőre is állandóan fentartsuk, nekünk folytonosan annak és a költségvetés mérlegének javítására kell törekednünk és e czélboz csak úgy közeledhetünk, ha azon beruházások helyett, melyek valamely évben már végleg befejeztettek és újabb kiadásokat nem igényelnek, azok költségei megszűntének ürügye alatt újabb kiadások nem inditványoztatnak. A várt, de mindig bizonytalan jövedelmi többletek pedig ugy, mint a zárszámadási tárgyalás után valóságosoknak fognak bizonyulni, az állampénztár javára érintetlenül fenhagyatnak, mert hiszen épen a jövedelmi szaporulatok azok, melyekre a kormány pénzügyeinek javítására nézve reményét főleg helyezi. Nézetem szerint ennélfogva, sem a múlt év lefolyása alatt már tökéletesen bevégzett beruházások költségei megszűntének ürügye alatt, sem a várt, de mindig bizonytalan jövedelmi többletek rovására a minísterium újabb kiadásokat helyesen nem irányozhatott elö, hanem mód nélkül súlyos pénzügyi helyzetünk érdekében és a ministertanács által hozott határozat saját szavai szerint bármily újabb kiadások előirányzását és megszavazását jelenleg azon kiadások czélszerűsége maga nem indokolhatja, hanem csak okvetlenül szükséges, halaszthatatlan voltuk igazolhatja. Vessünk már most egy pillantást arra, hogy azon kiadások, melyekre a minister urak tárczájok javára a múlt évben megállapított összegeknél többet irányoztak elő, az általam említett mértéket mind megütik-e s valóban okvetlenül mind szükségesek és halaszthatatlanok-e 1 Rendszeres eljárással latba kellene vetni az egyes kiadásokat, de erről e helyütt természetesen szó nem lehet. Ettől eltérve tehát, más számítást tettem, melyre nézve előre is megjegyzem, hogy annak alapjául a minísterium által előterjesztett költségvetést vettem felmert a mi változások abban — különben is csekély számmal — a képviselőház által tétettek, azok a képviselőház tényei és érdemei; a ministerium pénzügyi politikája, annak iránya és szelleme magából az általa előterjesztett költségvetésből tűnik ki és abból ítélendő meg. Ezen számításomban mindenekelőtt kihagytam a postánál, postai takarékpénztárnál, a vasutaknál, távirdáknál, állami gép- és diósgyőri aczélgyárnál alkalmazott minden hivatalnokot; kihagytam néhai Pauler Tivadar igazságügyminister úr idejében sürgős szükség tekintetéből a törvényhozás jóváhagyásának reményében és ideiglenesen kinevezett 78 birói hivatalnokot; kihagytam az összes csendörséget és a napidíjasokat, sőt kihagyni voltam kénytelen e helyen a honvédelmi ministeriumot is, a melynek költségvetésénél annak sajátságos alakítása szerint a folyó évre tervezett személyszaporulat csak abból ítélhető meg, hogy a központnál a fizetések, lakbérek és mellékjárulékok czíme alatt 2,700 egynéhány forinttal több irányoztatik elő, mint a mennyi a múlt évben megállapítva volt. A honvédelmi ministerium helyett azonban felvettem itt már a pénzügyministeriumot is. S ezen ily módon tett számitásom eredménye az, hogy mindazok kihagyásával, a kiket említettem, a hat ministerium költségvetésében 225 újból rendszeresített kisebb-nagyobb hivatalnoki állás, a Pauler minister úr idejében kinevezett 36 szolgán kívül 77 új szolgai és cselédi állás és az ötödéves pótlékoknak átalában figyelmen kívül hagyásával 66 kisebbnagyobb rendszeresített fizetésjavitás foglaltatik. Ha e felett tekintetbe veszem, hogy a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban ahányaknál, vasutaknál, dohányjövedéknél, az állami gyáraknál tervezett beruházásokra, a fővárosi rendőrségre, színházakra, több újonnan felállítandó földmives-iskolára, a régebben fennálló gazdasági tanintézetek bővítésére, fejlesztésére, lótenyésztési intézetekre, több középtanintézetnek, kereskedelmi, polgári és népiskoláknak azonnali államosítására, költséges telekvételekre, építkezésekre, azok csinosítására, átalakítására, a múlt években létesített különféle intézetek fejlesztésére, felszerelésére mennyi újabb meg újabb összeg fordittatik, mindezekre mily számos terhes kamatokkal járó