Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-47_új

XLV1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. 51 az ezen költségvetésben megszavazott állami kiadások Magyarország pénzügyi erejét, jöve­delmét nagy mértékben túlhaladták és épen az 1886. esztendei költségvetési törvény az, mely­ben a megszavazott kiadások összege legesleg­nagyobb mindazon költségvetések kiadási ösz­szegei között, melyek azőta, mióta államház­tartásunkat magunk kezeljük, a törvényhozás által valaha megszavaztattak. Ezen téves kiinduló pontnak egyenes kö­vetkezése az, hogy valamint az 1886. esztendei költségvetés nagy hiánynyal záródott, ugy a folyó 1887. esztendei költségvetésnek is nagy, sőt a múlt évi hiányok fedezésére felvett köl­csönök kamatainak hozzászámitásával még na­gyobb hiánynyal kell záródnia. De ha már alapjában hiányos is volt a rninistertanácsi határozat, annyi mégis joggal megkövetelhető, hogy a ministerium követte volna saját határozatát, teljesítette volna azon határozatnak az országgyűléssel történt köz­lésével az országgal szemben tett igéretét; tartotta volna meg az 1886. évi költségvetési korlátot, melyet követendő példányul maga sza­bott maga elé. Ez azonban nem történt, mert mellőzve azon kiadásokat, melyekkel a költségvetés államadóssági, közösügyi és más hasonló fe­jezeteiben a folyó évi költségvetés a múlt évie­ket meghaladja, mellőzve a ministerelnökséget, az ő Felsége személye körül lévő és a horvát­szlavon-dalmát ministeriumot, melyeknek költ­ségvetése a múlt évivel megegyező, mellőzve e helyen a. pénzügyministeriumot is, melynek költségvetése, habár kiadásai a múlt éviek­hez képest apasztattak, 324,000 forinttal ked­vezőtlenebb azért, mert az állam átalános bevé­telei a folyó évre alacsonyabb összegben van­nak előirányozva, mint a múlt évben megálla­pítva voltak,—mindezeket, mondom, mellőzve a többi minister urak mindenike saját tárczá­jának költségvetésében jóval több kiadást in­dítványozott tárczájának javára, mint a múlt évi költségvetési törvényben megállapítva volt és a ministertanács határozata szerint előirá­nyozható lett volna. A minister uraknak a múlt évi költségvetést meghaladó kiadásai, melyeket a kűltségvetésök indokolásában magok terjesztettek elő, 3 millió forintot meghaladnak és még kérdés, hogy helyesek-e azon számitások, melyeket a minister urak e tekintetben tettek. Ök a folyó évi költség­vetést a múlt évivel a következőképen hasonlítják össze. Minden állami költségvetésben voltak, voltak a múlt éviben is oly beruházások és más vállalatok, melyek még a múlt év folyama alatt tökéletesen befejezve lévén, többé új kiadást nem igényelnek s az összes kiadás, mely az 1886. évfolyama alatt bevégzett ily beruházá­sokra, és más válalatokra az 1886. évi költség­vetési törvényben megállapitatott, 4.375,000 irtot tesz. A minister urak e felett az állam különféle vagyonának és követeléseinek,nevezetes, bruttó 70 millió forintot érő bevételeiből a folyó 1887. évre mintegy 900,000 forinttal nagyobb, de az állam átalános bevételeinek apadását nem ellensúlyozó tiszta jövedelmet várnak. A minister urak azután egy summában összegezve a múlt évi költségvetési törvényben megállapított minden kiadást, a múlt évben már tökéletesen befejezett s így újabb költ­séget nem igénylő beruházás és más vállalatok helyett, nem annyira uj beruházásokat, mint inkább más különféle, összesen nagy összeget tevő kiadásokat irányoztak elő a folyó évre; a zárszámadások tanúsítása szerint, sokszor tévesnek bizonyult, saját appretiatiójuk szerint várt jövedelmi többleteket pedig kész dispo­sitions fondnak tekintették, melynek rovására újabb kiadásokat előirányozhatnak és irányoz­tak is elö, melyek az ezen tárgyalás alatt lévő költségvetési törvényjavaslatban is benfog­laltatnak. Megegyező-e ezen eljárás a rninistertanácsi határozattal, annak megítélése ezen határo­zatnak különfélekép lehetséges értelmezésétől függ. Ezen kérdéssel tehát nem foglalkozom, de azt bizonyosnak tartom, hogy az ily eljárás akkor, ha a kiadásoknak már létező keretéhez újabb kiadások nem csatoltatnak, azt ered­ményezheti ugyan, hogy az állami költségvetés mérlege nem változik, marad a milyen volt és azért ily eljárást követhet oly állam, melynek pénzügyei rendezett állapotban vannak és mely pénzügyeinek ezen rendezett állapotát fentar­7*

Next

/
Thumbnails
Contents