Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.

Ülésnapok - 1884-47_új

50 XLVII. ORSZÁGOS ŰLÉ3. vetésről és az országos kiállítás pénzhiányának fedezéséről szőlő törvényjavaslatok a pénzü gyi, a szállítási adóról szóló törvényjavaslat a pénzű gyi, közigazgatási és közlekedési, az ipartörvény 50. §-a módosításáról, a nyitravölgyi vasutr ól szóló törvényjavaslatok és a felsorolt nyol ez rendbeli ministeri jelentésre hozott képviselőházi határozatok a közlekedés és közgazda sági bizottságnak, jelentéstétel, végett kiadatta k. A pénzügyi és közigazgatási bizottságok a Ludovika-akademia kiépítésére szükséges póthitelről, az 1887. évi állami költségvetésről, a szállítási adóról és az országos kiállítás pénzhiányának fedezéséről szóló törvényjavaslatokra vonatkozó jelentéseiket beadván, azok kinyomattak, a főrendi ház tagjai közt szétosztattak és a mai és a folytatólagosan tartandó ülések napirendjét fogják képezni, mig a többi törvényjavaslatok és képviselőházi határozatok, figyelemmel a házszabályok 30. §-ára, a legközelebbi ülés napirendjére tűzetnek ki, kinyomatásuk és szétosztásuk egyidejűleg elrendeltetvén. A főrendi ház igazoló bizottsága bemutatta Zichy Béla gróf és Bánhidy Sándor báró igazolását és királyi levelének kieszközlését szorgalmazó kérvénye tárgyában készített jelentéseit. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: A főrendiház az igazoló bizottság jelentésében felhozott indokok alapján Zichy Béla gróf és Bánhidy Sándor bárónak a főrendi házi örökös tagsághoz való jogosultságát az 1885. évi VII. törvényezikk 25. §-a alapján elismervén, nevezettek részére a szorgalmazott királyi leveleknek az idézett törvényezikk 35. §-a második bekezdésének értelmében leendő kieszközlése az elnökség uiján meg fog történni, megjegyezvén azonban egyúttal, hogy az idézett törvényezikk 3. §-a 2. bekezdésének értelmében csak a jövő ülésszakban fogják jogaikat gyakorolhatni. Következik a napirend szerint az I885dk évi XVII. törvényezikk által a Ludovika-akadémiának kiépítésére megajánlott költségeken felül még szükséges 40,000 forintnyi póthitel engedélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a pénzügyi bizottságnak e törvényjavaslatra vonatkozó jelentését). Elnök: Kíván valaki a méltóságos főrendek közül a törvényjavaslathoz átalánosságban hozzászólani ? Ha senki sem kivan szólani, haíározatképen kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József báró jegyző' {olvassa a törvényjavaslat czímét, az első', második és harmadik szakaszt). Elnök; A törvényjavaslat részletei ellen senki fel nem szólalván, kimondom határozatképen, hogy az imént felolvasott törvényjavaslat átalánosságban és részleteiben elfogadtatott. Következik az 1887. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Ghyczy Kálmán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Midőn tavaly a múlt évekből származó pénztári hiányok fedezéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, a ministérium közölte az országgyűléssel a kiadásoknak a jövő költségvetésekben mikép leendő előirányzására nézve hozott következő ministertanácsi határozatot (olvassa): >A ministertanács elhatározta, hogy addig, mig az állam bevételeinek természetes emelkedése be nem következik, a költségvetések előirányzásánál főbb vonásokban lehetőleg az 1886. évi állami költségvetés korlátai tartassanak meg és mig a jövedelmek természetes szaporodása lehetővé nem teszi, tartózkodni kell minden, bár magában véve czélszerű, de nem okvetlenül szükséges és nem halaszthatatlan beruházástól és az állami intézmények oly fejlesztésétől, mely nagyobb költséget vonna maga után. < Ezen ministertanácsi határozatnak, miként egy alkalommal már volt szerencsém e házban kifejteni, már alapjában azon lényeges hibája volt, hogy a kiadásoknak a jövő költségvetésekben leendő előirányzására nézve példányul az 1886. esztendei költségvetést jelölte ki; mert