Főrendiházi napló, 1884. III. kötet • 1886. szeptember 18–1887. május 16.
Ülésnapok - 1884-44_új
LGOS ÜLÉS. 30 XLiy. teherképen hárulni, bátor vagyok a következőket jegyezni meg. Az eredetileg és a most újabban elhelyezésre szánt hivataloknak a bére összesen 78,227 forintot tesz. Az ezen hivatalok helyiségeinek kibérlésére vonatkozó szerződések, részint a múlt évben, részint az idén lejártak. Mint méltóztatnak tudni, az ily nagyobb hivatalok elhelyezésére szükségelt helyiségek valósunkban vajmi ritkán találhatók s ezért minden ilyen szerződés lejárta alkalmával csak tetemesen magasabb bérek mellett lehet újabb szerződéseket kötni. Azon sok hivatalért, a mely most ezen épületben fog elhelyeztetni, a legközelebbi években az eddigi béreknél legalább is 207o-kal magasabb bért kellene fizetni. Ha ezen 207o-nyi növekedést hozzászámítjuk a mai bérekhez, az a különbözet, a mely a törlesztési quota és a fizetendő összeg közt van, csakugyan nagyon csekély összeg arra, hogy az a felvett kölcsönnek amortizálását képezze. Ötven év múlva, ha az amortisatiót és a bérnagyobbodást összeszámítjuk, a kár, a mely az államkincstárra nehezedik, igen csekély ősszegre redukálódik, ha egyátalában kiszámítható valami nagyobb teher. Ezen oknál fogva is kérem a méltóságos főrendeket, hogy a törvényjavaslatot elfogadni méltóztassanak. Ghyczy Kálmán: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Azok után, a miket a koronaőr ö excellentiája elmondani méltóztatott, én csakis adandó szavazatomnak rövid indokolására kívánok a legnagyobb objectivitással szorítkozni. Kétségen kívül kötelessége minden törvényhozásnak, az ország actualis szükségleteinek kellő ellátása mellett.figyelemmel lenni a jövő nemzedék jólétére is. Mindemellett azonban első sorban kötelessége tekintetbe venni a jelen kor viszonyait, szükségleteit és igényeit s ezeket a nemzet erejéhez és tehetségeihez képest lehetőleg kielégíteni és ha azután a nemzet erejének s tehetségének gyengítése és kimerítése nélkül teheti, helyesen, sőt kötelességszerűleg cselekszik, ha intézkedéseiben a jövő kor javát és jólétét is törekszik előmozdítani. Átalában igen helyes azért a ministeri indokolásban a törvényjavaslat támogatására felhozott azon érv, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetében az ország 50 év múlva egy nagy háznak tehermentes birtokába lép. Nézetem szerint azonban ezen concret esetben, a melyről most szó van, első sorban azon kérdésnek megfontolása áll: vájjon a törvényjavaslat elfogadása megfelel-e a jelen kor igényeinek és hogy utódainknak félszázad múlva érvényesítendő érdeke követelheti-e tőlünk azon terhek elfogadását, a melyeket ezen törvényjavaslat elfogadásával elvállalni fogunk. Én részemről ezen kérdésekre nemmel felelek. A kérdéses épület felépítésénél, mint ezt mai alkalommal ő nagyméltósága a koronaőr bővebben előadni méltóztatott, több mulasztás és hiba történt, melyek a nyilvánosság előtt ismételve már felemlítve voltak. Én ezeket újból felsorolni szükségesnek nem tartom. Czélomra elégséges bebizonyításuk végett azoknak sajnálatos eredményére hivatkozni, mely mindnyájunk szeme előtt tisztán áll. Az 1885-iki JV-ik törvényczikk a kérdéses épület felállítására és összes, mondom összes költségeinek fedezésére 1.100,000 forint effectiv kölcsönt szavazott meg. Most, mint tudva van, e czélra ismét 670,000 forint effectiv kölcsön kívántatik s e két összeg együtt már 1.770,000 effectiv és 1.800,000-nél bizonyosan nagyobb névleges kölcsönt képvisel. Számításba veendő azonban e felett az, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetében mindazon megtakarítások számba vételével, melyek a minister ur előadása szerint a kérdéses épület felállításánál elérhetők, évenkint a törvényjavaslat és a bizottságok jelentése szerint, még 12,000 forintnyi, semmi megtakarítás által nem ellensúlyozott, tiszta készpénzkiadás kívántatik. Ezen összeg 50 év alatt, évenkint fizetve 600,000 forintot, sőt, nézetem szerint még jóval nagyobb effectiv összeget teend, mert tekintetbe kell venni, hogy mi állandó, nagy költségvetési deficitünk mellett államadósságainknak ugy kamatjait, mint tőkéit rendszerint új kölcsönök utján szerzett pénzből fedezzük. így fog fizettetni ezen 12,000 forint is. Ehhez tehát legalább addig, mig államháztartásunk valahára rendezve lesz, az új kölcsönök felvételénél rendesen elöállani szokott árfolyam-