Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

46 XVII; ORSZÁGOS ÜLÉS." alkotmányos szempontból el kell ismernünk azt, hogy esakis az esetben foghatnánk a fel­vetett kérdés tárgyalásához és eldöntéséhez, ha minden kétség felett constatálva volna, hogy ez a nemzet tudtával és akarata szerint tör­ténik, mit constatálni nem lehet. Ennélfogva erős meggyőződésem az, hogy a kérdés idő előtt vettetett, fel és az a feletti megállapodás ma idő előtti volna. De ha nem is állana az, a mit tagadni nem lehet, hogy a nemzet nagy többségének tudta nélkül deliberálnánk sarkala­tos jogának gyakorolhatása felett, az esetben is ellenezném ezen törvényjavaslatot, mert az, szerintem, eléggé indokolva nincs. Pedig, a mint felszólalásom kezdetén megjegyezni bátor voltam, mikor törvényes intézkedés javasoltatik, mely által az alkotmány alaptörvénye, a nemzet sarkalatos joga érintetik, ilyen nagy horderejű változásnak komolysága követeli azt, hogy annak elutasithaüan szüksége minden kétségen felett be legyen bizonyítva. Már pedig ezen minden kétség feletti bebizonyítást hiába keresem a tör­vényjavaslat mellett felhozott érvekben, melyek egyike sem állja ki a tüzpróbát,sőtazok gyengesége tanúsítja, hogy a kérdés hibás felfogás alap­ján vettetett fel. Rám a törvényjavaslat mel­lett felhozott érvelés azt a benyomást teszi, hogy az távol marad el a magaslattól, mely az ügyet megilleti. A mik felhozatnak, félre­ismerését árulják el az ügy komolyságának, midőn a képviselői körökben időnkint felmerült eszmék következtében egyszerű opportunitas dolgának akar tekintetni az, a rni a szó tel­jes értelmében elvkérdés, sőt életkérdés. Erre vonatkozó * eszmejárásomat legyen szabad röviden kifejtenem. (Halljuk! Halljuk!) Á képviseleti rendszer, melyen alkotmá­nyos létünk főfeltétele éspostulatuma sarkallik, az, hogy a képviselő minél szorosabb, minél ben­sőbb összeköttetésben álljon választóival, minél folytonosaim érintkezésben a nemzet közéletével és közvéleményével, mert csak ugy képzelhető, hogy, a mint azt a képviseleti rendszer követeli, a nemzet közélete, a nemzet akarata valóban és kellően lesz általa képviseltetve a törvényho­zásban. Ha tehát e nélkülözhetetlen kapcsot valóságában és élénkségében fentartani akar­juk, ha a képviselő választását nem tekintjük puszta formaságnak, vagy csakis á pártérdek kielégítésére szolgáló eszköznek, hanem a kép­viselő választásában azt a komoly alkotmányos actust leljük, mely által a nemzet, szemben a közélet változó eseményeivel és követelmé­nyeivel, akaratát megjelöli, képviselőinek meg­választván azokat, kikben bízik, hogy akaratát képviselni és érvényesíteni fogjákés ha a nem­zet közvéleménye előtt, mely föltéve a válasz­tások szabadságát és tisztaságát, a képviselő választása által jön legbiztosabb kifejezésre, ennek útját hosszabb időre elzárni és ez által ezen alkotmányos joggyakorlat hordereje! csökkenteni nem akarjuk, el kell ismernünk, hogy a javasolt törvényes intézkedés, csak ká­ros és veszélyes lehet". Mondám, alkotmányos szempontból el kell ismerni az intézkedés káros voltát, mert a képviseleti rendszer nemcsak azt követeli, hogy a képviselőház minél ben­sőbb összeköttetésben álljon a közélettel, ha­nem a képviseleti rendszer természetéből és czéljából foly annak szükségessége is, hogy a képviselőház minél gyakrabban merítsen új erőt a gyakorlati éleiben avatott erőteljes tehet­ségek sorából, hoqy egyöntetű maradjon a nemzet közvéleményével és a közélettel. Fokozza pedig a képviseleti rendszer ezen követelmé­nyeinek fontosságát, a mai kort jellemző foly­tonos mozgalom, mely szerint a bel- és kül­viszonyok lényeges és sokszor tökéletes válto­zásai sűrűen érik egymást, ezekkel pedig válto­zik a nemzet közvéleménye is, változnak tehát a választó közönség nézetei és igényei is. És ha éppen ilyen időben akarna a nemzet közvé­leményének és akaratának legjogosultabb kife­jezése nagyobb mértékben korlatoltaim, mint eddig volt, ha ilyen időben akarnók törvény által szorítani a választó nagy közönséget arra, hogy választási jogáról öt évre lemondjon és tibdicáljon, ez csakugyan ellenkeznék a kép­viseleti rendszer czéljával és fogalmával és az alkotmányos élet követelményévei. Szerintem, ezek szembeszökő igazságok és éppen azért, mert ezen igazságokon nyugszik a törvény­javaslatot ellenző meggyőződésem, nem tulaj­donithatok nagy súlyt az aránylag sokkal gyen­gébb érveknek, melyek a javaslat mellett fel­hozattak. Azonban kötelesnek érzem magamat

Next

/
Thumbnails
Contents