Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-17_új

XVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 47 azokkal is foglalkozni. A fölhozott indokok a következőkben összpontosulnak. Első sorban azzal indokoltalik a törvényjavaslat, hogy újabb tapasztalatok szerint a választási mozgalmak szükségen túl hosszú időre húzódnak ki és ez által elvonják a választókat nyugodt munkakörüktől. Továbbá szükségesnek mondatik az is és ez a második indok: hogy a remélhetőleg tekintélyében megifjodott, tettre képes főrendi ház mellett, a törvényhozás másik factora is kedvezőbb helyzetbe hozassék. Kegyes engedelmökkel az utóbbi indokkal fogok előlegesen foglalkozni és erre nézve megjegyzem, hogy a főrendi házat illető remény betöltésénél mitsem óhajtok őszintébben. De ha e remény be is töltetik, el nem fogadhatom a következtetést, a mely abból vonattatik, vagyis, hogy e miatt a képviselőházat is kedvezőbb helyzetbe kell hozni. Én mindenekelőtt át nem láthatom annak okát, hogy miért érinthetné a képviselőház jelenlegi helyzetét, ha a főrendi ház alkotmányos hivatásának megfelelni képes lesz ? Ez könnyen félreérthető és megvallom, nem tartom szerencsés felfogásnak, mintha a törvényhozás két testülete, az elsőbbség vagy túlsúly felett egymással vetélkedő és rivalisáló tényező volna, holott ott a közös honszeretet és az összhangzó, elfogulatlan közreműködés képezik mindkét testület alkotmányos hivatása üdvös eredményének feltételét. De ettől eltekintve, valamint kétségbe vonom azt, hogy a főrendi ház mai alakja és az ahhoz kötött remény legkevésbé érinthetné a képviselőház jelenlegi helyzetét, ugy másrészről tagadni vagyok kénytelen azt, hogy a képviselőház a képviselői megbizás meghosszabbítása által kedvezőbb helyzetbe hozattatnék. Mikor az indokolásban jelzett helyzetről van sző, az alatt nem lehet mást érteni, mint azt, mi a képviselőház tekintélyére és hatályára vonatkozik. Már pedig erős meggyőződésem az, hogy sokkal nagyobb hatalylyal bir a rövid időre megválasztott képviselőház, mely tagjai által, mint már emiitettem, a közélet tényezőivel folytonos érintkezésben van, mely gyakrabban megújittatik és felelevenítetik a közéletben létező új tehetségek sorából és mely az által mintegy egyöntetű marad a

s nemzet közéletével • és közvéleményével, mintsem ha a képviselők továbbra és hosszabb időre választatnak meg. Ha öt évre fognak megválasztatni a képviselők, ez a hosszú idő, mely az emberi természet gyarlóságánál fogva minden érzületet meggyengit és meglazít, a képviselők és választóik közti viszonyt is legtöbb esetben, majdnem az idegenség érzetéig fogná hüleszteni. Hozzájárul, hogy a képviselők, kik öt egész éven át az év legnagyobb részét távol a közélet mozzanataitól az országgyűlésen töltik, az ott beszitt benyomások és az ott tapasztalt befolyások és pressiók uralma alatt, többé-kevésbé elfogultak lesznek és kevésbé alkalmasak arra, hogy a nemzet valódi szükségleteit és követelményeit az arra szükséges élénkséggel és elfogulatlansággal méltányolhassák, illetőleg azokat minden mellék tekintet és mellékérdek nélkül függetlenül és férfiasan képviseljék, a mi bizonyára nem szolgálhat, a képviseleti eszmének és magának a képviselőháznak előnyére. De van még egy tekintet, méltóságos főrendek, mely komoly megfontolást igényel és ez: a közügy iránti részvét, melyet alkotmányos létünk érdekében a nemzet minden rétegébe ébresztenünk, ápolnunk kell, a helyett, hogy azt elaltassuk. Kétséget nem szenved pedig, hogy ez a részvét a választó nagy közönségben csökkenni fog, ha a helyett, hogy választási jogával minden harmadik évben és pedig a változó körülményekhez mérten, élhetne, köteles volna ezen választási jogáról, történjék bármi a közéletben és álljon be bármely változás, öt egész évre abdicálni. Másrészről az ország vidékein fejlődött új tehetségek előtt öt éven át volna elzárva az út a képviselőházba leendő megválasztatásra és tudományuk és hazafiúi buzgóságuk érvényesítésére; a minek az volna következménye, hogy sokan azok közül, a kik a törvényhozásnak hasznára és a képviselőháznak díszére válhattak volna, a hosszú várakozás által elcsüggesztve és elkedvetlenítve, más pályára fognak lépni. Mindezek csak csökkenthetik a közügy iránti részvétet. Azért is erős meggyőződésem az, hogy a javasolt intézkedés, mely a közügy iránti részvétet és ezzel a nemzet alkotmányos szellemét csökkenti, mely a képviseleti rend-