Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.
Ülésnapok - 1884-25_új
104 XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. kamatfizetés és az ezen alkalmakkal eszköz lendő conversio alapjául a járadékkötvények névszerinti értéke szolgáland. Hogy mily hátrány háromolhat ily alkalroakkal az államra, szemeink előtt legközelebb történt példával ie-azolhatom. Azon különféle adósságok és ällamköltségek névszerinti értékénél, a melyekért 1875 — 79. években 6%-os aranyjáradékok rendeltettek kibocsátatni, mondom azon convertálandó kölcsönök és költségek névszerinti értékénél jóval több 6°/°-os aranyjáradék bocsáttatott ki, mert ezen nagyszerű, nagy következésü pénzügyi müvelet, főkép az azon időkben váratlanul bekövetkezett veszélyes külügyi helyzet meilett máskép nem is volt foganatosítható. Kibocsáttatott, mint tudjuk, összesen 4-00 millió 67«-os aranyjáradék és néhány év múlva már a most legközelebb történt conversio alkalmával az összes 400 millió aranyjáradékot és igy azon többletet is. a mely kibocsátásuk alkalmával kiadatott, 4°/o-os aranyjáradékkal aránylagos értékben felváltani vagy készpénzzel kellett kifizetni. Széles körben elterjedt azon vélemény, hogy midőn kölcsönt veszünk fel, vagy államjószágokat adunk el és a befolyó összegeket beruházásokra fordítjuk, ez mindig csak vagyoncserét képez, és igy az állam pénzügyére nem hátrányos, hanem legfeljebb közönyös. Nem akarom felemlíteni azon aprólékos ingóságokat, res servando non servabiles, melyek az előadott ingatlan állami javainkkal ily vagyoncsereképen egyenértékűeknek állíttatnak, hanem csak azt akarom felemlíteni, hogy az 1884. esztendei, nevezetes részint állami javak eladásával, részint kölcsönvételekkel fedezett költségvetési hiány elemzésénél is az állíttatik, hogy azon 9.300,000 forint, a melyet azon évben vasúti kamatbiztositás czímén fizettünk, csak vagyoncserét képez. Ha voltak, bizonyosan kevesen voltak, a kik a vasutak építésének megkezdése korában azok jövedelmezésére nézve azon időben közzétett szemkápráztató programmok mellett hitték volna, hogy vasúti kamatbiztositás czímén az ország oly nagy terheket lesz kénytelen viselni, mint eddig viseltünk és továbbra is viselni fogunk. Mindamellett azonban hasznos volt az országra nézve, hogy a vasúti részvények jövedelmezésének biztosításával azon időben több vasút épült az országban, s ezen szempontból tekintve a vasúti kamatbiztositás czímén történő fizetések nemcsak kötelességszerűek, hanem a czélt tekintve, közgazdasági tekintetből feltétlenül sem gáncsolhatok, minthogy azonban ezen úgynevezett előlegek valószínűleg soha sem fognak megtéríttetni, a mint nagy összegekben elengedtettek, a legközelebb államosított vasutaknak is, köztudomás szerint pedig semmit sem jövedelmeznek és jövedelmezni sem fognak, a vasúti kamatbiztositás czímén tett fizetések az ország pénzügyére nézve ez idő szerint legalább, és ezután is még sokáig nem vagyoncserét, hanem súlyos terbet, meddő kiadást képeznek, mely csak az állami pénztár készleteinek kimerítésére szolgál és valóban oly állítólagos vagyoncserék, melyeknél jövedelmező értékek oly követelésekbe fektettetnek, melyek legjobb esetben is csak sok-sok év múlva fognak talán realizáltatni, addig pedig semmit sem jövedelmeznek, ha gyakran és nagy összegekben ismételtetnek, a legsolidabb állami pénzügyet is tönkretehetik. Méltóztassanak a méltóságos főrendek megengedni, hogy még csak egyet említhessek fel. (Halljuk!) Többször hallottuk pénzügyeink virágzó állapotának eleven bizonyítékául felhozatni, államkötvényeink jelenleg kedvező folyamát. Az mondatik, ime a 4% os aranyjáradék a budapesti és bécsi tőzsdén 100 forinton és azon felüt legújabb időben több százalékkal jegyeztetik. Igaz, hogy a 47«-os aranyjáradék árfolyama emelkedett azon idő óta, a melyben azt kibocsáttattuk, a conversiót közvetítő, a kötvényeket átvevő consortium és a börze látogatói javára, de azok, a kik a 100 forintos árfolyamra hivatkoznak, vegyék tekintetbe, hogy e 100 forint csak osztrák értékű papirforint, tekintsék meg az amsterdami, frankfurti, berlini és más börzék árfolyamát, a hol aranyvaluta van, és látni fogják, hogy ott a 4%-os aranyjáradék árfolyama legközelebb is csak 79—80-on állott, és csak a napokban a be állott ipari pangás következtében
