Főrendiházi napló, 1884. II. kötet • 1885. szeptember 26–1886. június 26.

Ülésnapok - 1884-25_új

XXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 103 az ország pénzügyét hamarább is kimeríthetik, mint azon hasznos eredmények bekövetkez­hetnek, a melyekért létesíttettek. Mert habár nem szenved kétséget, hogy nagyszerű beruhá­zások kölcsönök nélkül nem eszközöltethetnek, de ezen kölcsönök, kamatai és esetleg törlesz­tése is mindig az állam rendes bevételeiből fedezendők. Mindaddig mig ez nem történik, az államháztartásban folyton hiányok fognak mu­tatkozni, melyek évről évre megújuló és évek jártával mindinkább fokozott hitelműveleti fede­zetet igényelnek és az ország pénzügyét évről­évre rendezetlenebbé teszik. % A másik ok, mely pénzügyünk jelen álla­potát előidézni segítette, az, hogy elhitettük magunkkal, hogy a rendes bevételek és kiadá­sok közti egyensúlyt ezelőtt néhány évvel helyreállítottuk pedig csak ugy állítottuk helyre, hogy azon adósságokat, a melyeket a földte­hermentesitési és némely érczpénz értékű adós­ságaink tőketörlesztésére felvettünk, éven­ként helytelenül a rendes bevételek közzé so­roztuk. Megtörtént másutt, is és megtörténhetik nálunk is, hogy nem állandóan, hanem bizo­nyos évekig új kölcsönökkel fedeztessenek né­mely kölcsöntörlesztések. Csak ezt, csakis ezt rendelték az 1880. esztendei VIII. és IX. törvényczikkek, melyek­ben elhatároztatott, hogy a földtehermentesités és némely érczpénzértékű adósságaink töke törlesztésére évenkint járadékkötvények bocsát­tassanak ki, és az ezen járadékkötvényekért befolyó összegek az államadósságok fejezeté­ben mint bevétel vétessenek fel. De a befolyt összegek rendes elszámolásának biztosítása vé­gett tett ezen intézkedés mellett az emiitett törvények nem mondják hogy az ily bevételek rendes bevételeknek tekintessenek. És valamint magán egyén megrovás nélkül nem mondhatná ugy az állam sem mondhatja, hogy a kölcsön­vételeket, vagy magyarán szólva adósság­csinálást rendes bevételi jövedelmi forrásnak tekinti. Ezen bevételek, midőn egyik esztendőben rendeseknek kereszteltetnek el, a következő év­ben már a kamatkövetelésük terhével a rendes kiadások sorába lépnek, s a miatt, hogy a ki­bocsátott járadékoknak névszerinti értéke mindig meghaladja az érettök effective befolyt összeget, államadósságaink tőkéjét és kamatját folyvást öregbítik. Hagyassanak ki ezen bevé­telek a rendes bevételek sorából és tétessenek át oda, a hová valóban tartoznak, a rend­kívüli bevételek közé, és nyomban ki fog tet­szeni, hogy az államháztartásunkban az egyen­súly a rendes bevételek és kiadások közt sem volt még egy évben is helyreállítva, s ez idén is, minden egyebet mellőzve, csupán ezen tekin­tetből 7.600,000 forint hiánynyal fog záródni. Nem is igazságos, méltóságos főrendek, hogy a jelen nemzedék az általa kamatra és évenkénti törlesztésekre felvett kölcsönökből előállított azon beruházások költségeit, a me­lyeknek hasznát már maga is élvezi, egészen az utókorra hárítsa át, és ekként az országos pénzügy rendezését még a késő utódainknak is ha nem is lehetetlenné, legalább felette ne­hézzé tegye. A mi pedig különösen a földtehermentesi­tési adósságnak új kölcsönökkel eszközlött tőke­törlesztését illeti, ez éppen feltűnő, meri a föld­tehermentesités czímén külön kivetett adók összege ezen adósságnak minden költségét, nevezetesen beleértve a töketörlesztést is, több év óta tetemesen meghaladja; az utolsó hét. évben átlag 1.800,000 forinttal haladta meg és a most folyó 1888. évben is 2.700,000 forinttal fogja meghaladni és így a földtehermentesités czímén kivetett adók összege, ha rendelteté­sükkel ellenkezőleg más állami czélokra nem fordíttatnának, saját adósságuk tőketörleszté­sét is bőven fedezné. A járadékkölcsönök azon sajátsága, hogy a felvett tőke vissza nem fizetendő; a mint egyrészről élénkítette a hajlamot ily kölcsönök kötésére, ugy másrészről azon véleményre adott alkalmat, hogy a toké visszafizetendő nem lévén, a járadékkölesönök névleges értéke közönyös. Pedig nem a járadékkötvényekért befolyt összegtől, hanem a járadékok név­szerinti értékétől fizettetik a járadék és lehet­nek idők, midőn a mostani 47 0 és 5%-os já­radék más államoknak például 37o-os járadé­kához képest oly terhes lehet, mint a mily terhes volt néhány évvel ezelőtt a 6—7—8°/Vos

Next

/
Thumbnails
Contents