Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-19

XIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. g:l még mindig csak az erdők megbecsülésével volt dolgunk, a mi Horvátországban mindenféle fejtegetésre és talán nem is jogosult aggodalomra ad okot. Erre nézve csak annyit vagyok bátor megjegyezni, hogy a határörvbiéki nép nagyon is küzdvén azon, többnyire culturalis szükségletekkel melyekre az illető alapítványok vannak szánva, alig várja a legfőbb királyi rendeletnek és kegyelemnek megvalósulását. Ugy a kiiátásba tett határőrvidéki vasutak kiépítése iránt is kellő bizalom nem uralkodik. Ezek in summo apice a panaszok Horvátországban. Mindezen általam érintett ügyek és dolgok az dlető tényezők által méltányosan tekintetbe véve és Horvát-Szlavonországok érdekében — ide értve a most már velők egyesitett határőrvidéket is — rendezve és elintézve képesek volnának országunkban a mostani komor hangulatot az unió és közös államunk érdekében lényegesen jobbra fordítani ugy, a mint annak ellenkezője Magyar- és Horvátország között igen könnyen válságos állapotot idézhet elő. Ez benső meggyőződésem. Ha már egy ilyen eshetőségről szólok, ez iránt minden félreértést mellőzni szeretvén; távol legyen tőlem ilyen állapotot Horvátországra nézve kívánni, vagy azt bármikép előidézni segitni. Jól tudom, kinek lenne nagyobb kárára vagy hátrányára, ha bekövetkeznék. Én azzal egyszerűen csak a dolog állását Horvátországban constatálni akartam s ugy hiszem, hogy abban nem csalódom. Bátor vagyok tehát e panaszok előhozatala után az erre vonatkozó szemlélgetéseimet és észrevételeimet mostani állapotunk fölött oda resummálni: Vagy sikerülend a felmerült ellentéteket a kiegyezési törvény correct alkalmazása iránt törvényszabta úton kölcsönösen kiegyenlitni, azok iránt egyetértéshez jutni és ezen közjogi alaptörvényt a maga eredeti tisztaságában viszscahelyezni és sértetlenül fentartani, mire a mostani horvát országgyűlés többsége örömest segédkezet fog nyújtani; továbbá Magyarország részéről mutatkozik valóban azon barátságos | akarat Horvát-Szlavonországok eddig elhanyagolt közgazdasági terén is, a közös állami segédeszközökkel méltányosan segitni és az eddig űzött egyoldalú s kizáró magyar kereskedelmi és közlekedési politikával Horvát-Szlavonországok irányában ezentúl legalább annyiban felhagyni vagy azt megváltoztatni, hogy ezen anyagi érdekek Horvát-Szlavonországok azonos érdekeivel kellő és méltányos összhangzásba hozassanak ; akkor állapotaink ily módoni megjavulása következtében közjogi viszonyaink is megjobbuinának és megszilárdulnának, ez által a közös állam eszméje Horvátországban legjobban utat törne magának ; akkor Horvátországban könnyű volna egy erős pártot nemcsak teremteni, hanem össze is tartani, mely a kiegyezés és barátságos egyetértés zászlóját Magyarországgal nagyra becsülni és azt minden ellenes áramlat és törekvés ellen sikerrel védeni tudná: vagy pedig ellenkezőleg ha a megsértett jogérzet a horvátokra nézve nem orvosoltatik, tudniillik az e végre óhajtott regnicolaris deputatiók nem jönnek össze, mely kérdés azonban — ugy látszik — már superálva van, vagy a mi még rosszabb volna, annak tárgyalásai siker nélkül maradnának és Magyarország egész eddigi politikája Horvát-Szlavonországok irányában mindenben változatlan marad, akkor azon párt, melyet ma Horvátországban nationalis pártnak nevezünk és a melyik párt ma egyeoüli támasza a kormánynak és a fennálló magyarhorvát kiegyezésnek, akkor, félek, hogy e párt létezni megszűnt és ebben az esetben Horvátországban nem maradand egyéb hátra, mint előbb-utóbb a kivételes állapotnak bevezetése minthogy az alkotmányos kormányzat egy időre lehetetlenné válna, ügy hiszem tertium non datur. De egy alkotmányos országban ilyen válságos állapotot előidézni csak azért, mert az a maga meggyőződése és jogérzete szerint a maga jogait és alaptörvényeit és a mellett még az anyagi jólétét is védelmezi, odáig az alkotmányos érzületű nemes magyar nemzet és kormánya az alkotmányos társország ellenében csak nem fogja juttatni a dolgot és épen azért, minthogy én az első alternatívát reménylem és a tisztelt kormány igazságszeretetétől 11*