Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-40

296 XL. ORSZÁGOS ÜLÉS. az 1873-iki íörvényczikk beezikkelyezett, a polgárosítás alapjait letette és kimondotta, hogy mindenki szabad tulajdonosa annak, a mi a házközösség viszonyánál és berendezésénél fogva, mint jutalék reá esik. Ezen alaptörvény és királyi leirat folytán az 1873: XXIX. törvényczikk után megszűnt az alap a tulajdonképeni határőrvidék további fennállhatására és a bázközösségi intézmény megszüntetése már akkor contempláltátott az 1873-iki alaptörvényben. Méltóztatnak tudni, hogy a határőrök élete j törzscsaládokra volt alapítva. Nem volt úgyszólván intézkedés a katonai őrvidéket illetőleg, a mely nem állott volna katonai hatóság felügyelete alatt. Csak egyet emliték fel. Ha a házközösség nem tudta saját birtokát mívelni, köteles volt azt minden jutalék nélkül a legközelebbi szomszéd mívelni a házközösség javára Ez adott életet a vidéknek és biztosította a lakosságot, hogy ha akár a harezban^ akár a polgári szolgálatban munkaképtelenné lesz, a család minden körülmény között megélhet. És ezen az alapon létesíttetett az alaptörvény. Az 1872-iki júliusi leirat és 1873: XXIX. törvényczikk által mindenkinek megadatott a szabad .rendelkezési jog, az, hogy mindenki adóssággal terhelheti jutalékát; kimondatott, hogy birói végrehajtás következtében a [házközösség minimalis birtokon alóli rész után megszűnik házközösség lenni. Megemlítem, hogy csak a kubini járásban 387 házközösség lett megszüntetve hivatalból, mert birói végrehajtás t következtében oly minimumra szállott a ház- : közösség birtoka, a mely mellett azt tovább -j fentartani lehetetlen volt. Kézdezhette volna a méltóságos gróf ur, hogy miért nem szűnt meg több házközösség, miután az 1872-iki rendeletben, illetőleg az 1873-ki törvényczikkben letétetett az alap a megszüntethetésre. } Ez iránt van szerencsém azt válaszolni, I hogy habár a megszűnt házközösségek száma ! a hivatalos adatok szerint nem oly nagy, mégis ugyancsak hivatalos adatok alapján állithatom azt, hogy a határőrvidéken, illetőleg a polgárosított határőrvidéken a házközösség azon törzscsaládi szervezetben, a mint fennállott fés a mint contemplálva volt. jelenleg — kivéve a szerb ajkúakat — többé nem létezik ; ugy a magyar, mint a német és román ajkúaknái egyátalában meg van szüntetve s ezek csak is titkos osztályban élnek. Hogy mi a titkos osztály eredete, arra nézve hivatalos adatokkal nem rendelkezhetem, csupán a hatóságok jelentéseiből vonhatok következtetést. Az 1872-iki rendelet, illetőleg az 1875-iki törv.-ezikkben határozottan, parancsolólag van kimondva az, hogy ha a házközösség megszűnik, azon czélból, hogy ne alakuljon belőle új, kisebb házközösség, az osztálynak fej szerint kell történnie. A fej szerinti osztálynak, méltóságos főrendek, mint a törvényjavaslat indokolásában bőven ki van fejtve, meg vannak a hátrányai. Röviden csak azt akarom kifejteni, hogy igen gyakori az az eset, midőn a házközösség nem ugyan egy, de több törzstől származik, ugy hogy annak egyes tagjait semmi rokoni kötelék össze nem fűzi. Ilyen házközösségek megszüntetésénél igen gyakran előfordul, hogy a házközösségnek ép azon tagja, ki talán az összvagyon szerzésében a legnagyobb tényező volt, a házközösségi tagok elszaporodása folytán oly kis osztályokat kap, hogy abból magát fenn nem tarthatja, és — minthogy a többi tagokkal rokoni összeköttetésben nincs — igen gyakran koldusbotra jut. Ezen hátrányát a törvénynek iparkodott a jelen törvényjavaslat jóvá tenni az által, hogy a volt határőrvidéki lakosoknak szabad kezet enged az osztálykulcs megválasztásában. Megengedi nekik azt, hogy osztozzanak ágak szerint, ha tudniillik egy vagy több törzstől származnak le; megengedi nekik azt, hogy osztozzanak családok szerint, ha ezt tartják előnyösebbnek; megengedi, hogy osztozkodjanak fej szerint, ha ismét ezt találják magukra nézve kedvezőbbnek; és végül megengedi, hogyha továbbra is vagyonközösségben akarnak élni, ebben megmaradhassanak, s ez esetben csupán az egyesek vagyonjutaléka határoztassék meg és biztosittassék nyilvánkönyvileg. Arra nézve, hogy miért adja meg ez utóbbi engedélyt, a mely talán első tekintetre azon szint ölti magára, mintha ez által a häzközösség további