Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-40

XL. ORSZÁGOS ÜLÉS. 297 fentartása czéloztatnék, legyen szabad kijelen­tenem, hogy- ez által a telekkönyvi rendszer behozatala, mely egyik indokát képezi ezen törvényjavaslatnak, keresztül lesz vihető a pol­gárosított határőrvidéken; mert ha egyszer tudjuk, hogy a házközösségi egyes tagok juta­léka miből áll, akkor a házközösségi ingatlant nem kell egy jogi személyre, a mely tulajdon­kép tényleg nem létezik, nem kell azt egy universitas alakjában bevezetni, a mi telekkönyvi rendszerünk alapján lehetetlen, hanem történ­hetik ez az egyes tagok neveinek felsorolásá­val és a hányadok megállapításával. Én azt hiszem, méltóságos főrendek, hogy ha akár a köz-, akár a magánjog szempontjá­ból tekintjük az ott fennálló viszonyokat, azo­kat tovább fentartani nem lehet; ez határo­zottan csorbítja az egyéni szabadságot, hatá­rozottan korlátozza a tulajdon feletti rendel­kezést és lehetetlenné teszi a telekkönyvi rend­szer behozalalát. Ugy méltóztassanak tekinteni ott a birtokokat és az ingatlanokat, hogy azok most a forgalomból tulajdonképen ki vannak véve. A pénzintézetek közül alig egy vagy kettő van, a mely roppant elővigyázat mellett hitelez. Méltóztassanak figyelembe venni azon fő­szabályokat, hogy a többség dönt, többsége a 18 évet meghaladt egyéneknek. Igen gyakori az eset, hogy azok, a kik dolgozni nem sze­retnek, vagy a kik a házközösséget fentar­tani nem óhajtják, összebeszélnek, terhes köl­csönöket vesznek fel, és ennek következtében a szorgalmas tagok meg vannak rövidítve, a mennyiben a birtok a követelések folytán el­adásra kerül. Azon kérdésre, hogy a titkos osztályzat­nak mi volt indoka , mint jelezni bátor voltam, következtetni vélem abból , hogy nem volt szabadon választható osztályozási kulcs és hogy az illetők kedvezménye igen korlá­tozva volt, jelesen az által, hogy az 1873 : XXVIII. törvényezikk igen rövid időhöz kötötte az illeték­mentességet. Ezen javaslat kimondja, hogy min­den házközösség megszüntetéséből eredő jog­ügylet, habár annak foganatosítása nem most, de például csak 20—25 év alatt következik be, akkor sem fogja illetékkiszabás tárgyát képezni. Intézkedik továbbá a javaslat arra FŐRENDI NAPLÓ. 1884 — 87. I. KÖTET. nézve, hogy az összes eljárási költségek a ház­közösségben élőket egyátalán ne terheljék. Azon aggodalmát a méltóságos gróf urnak, hogy politikai hatóságra bízatnak oly teendők, melyek tulaj donképeu a bíróságot illetnék, ta­lán sikerülni fog eloszlatnom azzal, hogy a házközösség megszüntetése iránti eljárást ez­előtt is az 1872-ki leirat, illetőleg az 1873. évi törvényezikk hatályba lépte után mindig a közigazgatási hatóságok teljesítették és a ha­tóságok ezen eljárása ellen egyetlen panasz sem tétetett. Tekintve már most, hogy a közigazga­tási hatóságok eljárása, miután nincsenek szék­helyhez kötve, mint a bíróság, — sokkal gyor­sabb és miután azok a nép között élnek, azzal érintkeznek, azoknak igényeit előmozdítani gyorsabban, alaposabban képesek kielégíteni. És miután nem áll fenn azon akadály, hogy azok személyzetének szaporítása esetében az államra különös teher háramolnék, a mi az 1869: IV. törvényczikknél fogva a bíróságnál nagyon is fennáll, a javaslatot tervezők nem voltak azon véleményben, hogy e tekintetben más hatóság körébe utalják az eljárást. De eltértek az eddigi eljárástól abban, hogy míg eddig első fokban a szolgabíró, másodfokban az alispán, harmadik fokban a közigazgatási bizottság intézkedett, most első fokban a szolga­bíró, másodikban a közigazgatási bizottság, harmadik fokban a bel- és igazságügyminis­terium által kijelölt, jogtudós férfiakból alakí­tott bizottság fog határozni. A titkos egyezségeket a legnagyobb fokban tiszteletben tartja e javaslat és azt fenn akarja tartani. Egyátálában nem szab korlátokat az egyezkedésnek és átalában elégségesnek véli a két évet, a melyben az illetők akár mint csa­lád, akár mint ágak, akár mint fejek osztoz­kodhatnak; elégségesnek tartja a két évet arra, hogy az ezen idő alatt bejelentett összes titkos osztályok, ha azok a birtok tényleges elfogla­lásával foganatba vétetnek, minden megszorítás nélkül fentartassanak. És én egész megnyug­vással állithatom, hogy nem fog bekövetkezni azon eset, mely az eddigi osztozkodások alkal­mával nem egyszer bekövetkezett, hogy egyes SS

Next

/
Thumbnails
Contents