Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-37

278 XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. venni, hogy ily jelentékeny magyar várost az árvízveszélynek továbbra is kitegyünk, jóllehet áll az, hogy e veszélyeket ép a vizszabályozás helytelensége okozta és áll az is, hogy ezen város ugyanazon körülmények közt keletkezett, gyarapodott, állott fenn századokon át, melyek között van, kivéve azon változásokat, melyek az ötvenes években a Rába és Rábcza vizeinél eszközöltettek. A veszély tehát oly imminens, oly nagy és oly Dagy tényezőkből és változott körülményekből eredő nem lehet, hogy Győr város létele foroghatna szóban. De mégis ismétlem, oly valamit ellenezni, a mi Győr és Győrsziget ármentesitése érdekében történhetnék, nem óhajtanék. Csakhogy Győrnek a Duna és Rába árjai elleni mentesítése a Fertő-vidék vizének lecsapolásával causalis nexusba sem technikai, sem egyéb tekintetben nem hozható. Hiszen e törvény maga is különböző financiális alapot vesz fel a kettőre nézve, tehát nem is lehet az érdekeltség egyforma. Győr város mentesítése egészen más és fontosabb dolog is a többinél, külön alap, külön terminus praeclusi van kijelölve, mikor kell a munkáknak elkészülniük. Tehát e munkával Győr város biztosítva lesz még azon idő előtt, melyben a felső szabályozás keresztül fog vitetni. Győr város ármentesitése nem áll szükségszerű kapcsolatban a felső szabályozással. Van a dolognak egy része, mit különben is nagyon nehéz határozottan kijelölni, de a mit mégis ki fogok egészíteni, hogy arra is világot vessek, és igen le leszek kötelezve, ha a t. minister ur tévedésemet helyreigazítja, mert nem oktatni akarok, hanem oktatást kérek. Én így fogom fel a kérdést. A törvény azt mondja, hogy az egész terület fizetni fog 15 és 25 krajczárt évenkint a szabályozáshoz, ha hatvan millió és annyi meg annyi forintot elölegképen kapnak az államtól, vagy az állam közvetítése útján szabályozási ezélokra s mikor a szabályozás be lesz végezve, akkor a kamatositás és amortisatio az egész vidéket fogja terhelni s külön ártér kimutatás készíttetik, mely szerint distinguáltatni fog, hogy mindenkinek mekkora az érdekeltsége és mennyi a haszna; a ki fizet és nem nyer, annak viszsza fog téríttetni azon befizetett összege, melynek arányában nincsen nyeresége; végre pedig az mondatik, hogy azon költség visszatérítési maximuma mely nem áll arányban a szabályozási költséggel, csak akkor fog megállapittatni, mikor a szabályozás a Fertőre és a Hanságra is kiterjed és nem csak a hat millió keretéből, de azon túl is be lesz végezve, tehát nem lehet egyelőre senki sem megterheltetve, a ki nem nyer hasznot, mert ezt még nem tudják; másodszor senki sincs biztosítva az iránt, hogy túlterheltetése recompensáltatni fog, mert a munka bevégzése positive egész terjedelmében határozólag kimondva nincs és csakis a birtokosok önkényszerű utólagos hozzájárulásától van feltételezve; a pedig egyelőre kétséges és a minek bekövetkezése egyátalában problematicus. Minthogy először a mi körülményeink közt minden vizszabályozás nagyon problematicus, másodszor minthogy egy egész vidéket a nélkül hogy constatálva lenne, hogy ez akarja, culturalis érdekben kötelezőleg, szerintem, igénybe venni nem lehet, harmadszor minthogy magukat az alapokat itt világosan megnyugtatólag megkülönböztetve nem látom, szóval minthogy az egész kérdést sem technikailag, sem jogilag, sem közigazgatásilag megnyugtatólag tökéletesen rendezettnek nem látom: egyelőre a törvényhozás által csakis Győr város és G-yőrszigetre vonatkozólag óhajtanám az itt kimondottakat elfogadtatni, melyeknek kivihetöségére utaltam; a többire pedig a nélkül, hogy e felett ez alkalommal átalában ítéletet mondani képes volnék, de éppen azért, mert az okait megnyugtatólag kimondva nem látom, azt vélem, hogy az további és alaposabb tanulmányozás végett a kormányhoz visszautasítandó és a felől a képviselőházat nuncium által tartanám értesitendőnek. Elnök: Az indítványozót illeti meg a szó. Zichy Henrik gr: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Bocsánatot kérek, hogy némely xlolgokra felvilágosítást kell kérnem. Azt méltóztatott "'mondani a minister ur ö ex celentiája, hogy értesülése szerint Sárvár vidéke táján olykor kiömlik a Rába és hogy az nem a Hanságba, hanem a Fertőbe jut bele. Bocsána| tot kérek, ez geographice tökéletes lehetetlenség-