Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 279 A Fertő partja Sopron város felöl csupán hegyes, tehát ide Sárvárról semmi esetre sem jöhet a viz. Ezt mindenki tudja, ki azt a vidéket ismeri. Ha Sárvárról jut be a viz, csak a Hanság útján juthat oda, más módon nem. Azt is méltóztatott állítani, hogy legfölebb tízezer holdnyi azon terület, a mely rosznak mondható. A miut én tudom, a Fertő magában 58 ezer holdat tesz ki, a partok körülötte valami harminczezer holdat. A mint már az imént is emiitettem, egész biztosan nem lehet meghatározni, hogy mennyi lehet a száraz föld, menynyit lehet abból művelés alá venni. A száraz föld harminczezer hold; ezt, mepleheí, hogy mind müvelés alá lehet venni; de hogy a Fertőnek benső medre — egyes oázisokat kivéve — mind hasznavehetetlen föld, ezt mindenki megmondhatja, a ki azon vidéket ismeri. Arra méltóztatott a t. minister ur engem kérni, jelöljem ki a határvonalat, hol kezdődik a mocsár és hol kezdődik: a regulatio. Ezt megteheti az illető mérnök vagy műszaki küldöttség. E küldöttség meg fogja határozhatni, hogy meddig terjed a Rábcza kiáradása és hol kezdődik a Fertő vagy a Hanság áradása. Azt méltóztatott a t. minister ur mondani, hogy mindenki csak annyival járul a költséghez, a mennyi hasznot élvez a szabályozási munkákból. Ez elvben igen szép; hanem kik fogják e költségeket előlegezni? A községek? És végre, ha az egész munka elkészül, talán executiót íognak tenni, hogy például te fizetsz ennyit, te meg vissza fogsz kapni ennyit ? Ez nagyon nehéz, majdnem kivihetetlen. Inkább el kellene halasztani az egész dolgot. Azt is megmondhatom, hogyan alakult az előbbeni társulat. Alakult ugy, hogy az ottani nagybirtokosok összeállottak, e társulatba belevonták a nagyközségeket, a melyek nagyon sokat tizeitek, de azt sem tudták, hogy mi czélokra. Vannak községek, melyek 9, 10, 15 ezer forintot is fizettek évenkint. És mit tettek e nagy összegekkel ? Nem tettek egyebet, mint Logy kisajátitották a malomgátákat. Szóval, az egész alakulás nem ugy történt, mint a hogy kelett volna. Ezeket voltam bátor megjegyezni. Kemény Gábor b., közmunka- és közlekedésügyi minister : Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy még egy pár szót szóljak. (Halljuk!) Részben kötelességem ez, mert Zichy Nándor gróf ur ő méltósága egyenesen kérdéseket intézett hozzám. De mielőtt e kérdésekre felelnék, bátor leszek a méltóságos főrendek engedelmével egy pár rövid megjegyzést tenni Zichy Henrik gróf ur ő excelleutiájának előadására; mert e részben is kötelességemnek tartom egy pár felvilágosító tételt kiemelni. (Hall)uk!') Ő excellentiája ugyanis azt mondja, hogy a technikusok meg tudnák állapítani a határvonalat a Fertő, a Hanság és a Rába közt, vagyis azon részek közt, melyek a Ptába és a Rábcza vidékének valódi árterét képezik. Én azt gondolom, hogy miután itt nem niveau-magasság szerint történhetik a határvonal megállapítása, az ő excellentiája által ajánlott eljárás nem vezetne czélhoz. A törvényjavaslatban contemplált eljárás adja meg nézetem szerint, a helyes határvonalat t. i. elkülöníti azt a részt, mely a munkálatoknak nem veszi hasznát, attól a résztől, a mely a munkálatokból hasznot húz. A ki a munkálatokból hasznot élvez, az hozzájárul a költségekhez ; a ki nem élvez hasznot, nem járul hozzá. (Helyeslés.) Ez, és nem más, nézetem szerint, az egész érdekeltségi kérdésnek a bel) es megoldása. Felemiitette ö excellentiája azt is, hogy az előbbi társulat nem helyesen alakult meg és hogy mily roppant összegeket emésztett fel. Ismerem az eddig, összes kirovásokat, melyek 1873 óta tétettek, a mióta tudniillik az a társulat megalakult. És itt meg kell jegyeznem, hogy ez a társulat törvényesen a maga módja szerint^ alakult meg, alapszabályai az akkori közlekedési minister által jóváhagyattak és igy nekem is tényleg létező és jogkörrel biró társulatnak kellett azt tekintenem. Ha nem lett volna ez az eset, ugy kormánybiztost sem lehetett volna küldeni és nem léphetett volna e társulat levelezési viszonyba a közlekedési ministeriummal, mint ez tényleg fennállott eddig. 1873 óta, mióta jogilag létezőnek kellett