Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-37

XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 277 vizeknek elzárása fent Vasmegyében a Rábánál eszközöltetvén és a Fertőbe az árvizek ki nem ömölhetvén, ha közepes száraz időjárás lesz, azon jelenségek fognak a Fertőnél feltűnni, mint máskor határozottan száraz évek alatt. Ha száraz évek fognak bekövetkezni, akkor természetesen legnagyobb részben ki fog száradni. Tehát a Fertő azon részei, melyek különben jó talajjal birnak, hasznosíthatók lesznek és a haszonélvezetben arányosan fognak akkor ezen illetők részt venni s a terhekben is de — mondom — csakis ezen esetben. A Hanság kiszárításáról jelenleg nincs szó. Hiszen, hogy kevesebb viz lesz ezentúl a Hanságban, de ha azt méltóztatnak hinni, hogy nem helyes a kiszáritási munkálatokat tovább folytatni, akkor ne méltóztassanak azon műveleteket keresztülvinni, melyek ezt teljesen érvényesitik. Jelenleg ezen törvényjavaslatban nincsen contemplálva azon munkálatok keresztülvitele, hanem azok, melyek stricte az árvizmente^itésre vonatkoznak, a mely munkák elkülöníthetők, ha maga az ártér nem is különíthető el. Ezt coercitiv eszközökkel sokkal könnyebben követelheti az állam, mint követelheti a culturalis munkák keresztülvitelét ; ezek maradjanak a jövő teendői, erről nem szól a törvényjavaslat. Azt hiszem, hogy idővel azok is be fognak következni, ha majd az előre contemplált munkák be fognak fejeztetni; de arra nézve coercitiv eszközöket javaslatba hozni nem volna helyén. Azon 6.600,000 forintnyi Összeg, melybe a munkák bele fognak kerülni, nem vonatkoznak egyébre, mint tisztán árvizmentesitési s vízvédelmi munkákra; méltóztassanak ezt megszavazni, a többi maradhat jövőre. Ha Zichy Henrik gróf ő escellentiája tud nekem positiv adalot mutatni arra nézve, hogy mikép különböztethető meg az ártér egyik része a másiktól, hajlandó vagyok az ő indítványát elfogadni. Miután ezt nem vagyok képes kivenni az ő indítványából, kérnem kell a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a törvényjavaslatot elfogadni, mint a melynek rendelkezései senkit illetéktelenül nem sújtanak, a mennyiben a teherben senki más nem vesz részt, mint az, a ki a keresztülvitt munkálatoknak hasznát húzza. (Helyetlés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Én már csak azért is bátorkodom a méltóságos főrendek figyelmét rövid időre igénybe venni, mert a ház szabályai azt tartják, hogy az ilyféle módosításoknak támogattatniok kell, hogy azok szavazás tárgyát képezzék. Már pedig én Zichy Henrik gróf javaslatát olyannak tartom, mely minden esetre igen komoly figyelmet vesz igénybe. Én a hazai vízszabályozási munkálatoknak csak egy részét ismerem ugyan, jóllehet ezen tárgyakkal többször és huzamosabban foglalkoztam. De nálunk oly szabályozási munkát, a mely az ahhoz kötött reményeknek megfelelt volna, alig ismerek. Van ínég egy más oldala a kérdésnek. Eddig legalább a szabályozások történetében csak egyet tudok. De kivéve igen kevés esetet, az ilyszerű munkálatok mindenkor főleg az illető vidék es érdekeltjeinek kívánsága alapján initiáltattak és vitettek keresztül. Ha tehát a siker nem felelt meg a várakozásnak, a felelősség igen természetesen azokra hárul, kik a dolgot kívánták és előmozdították. De oly esetet, hogy maga a szabályozás elvben inegindib tátott és ráparancsoltatott volna egy vidékre, kivéve ott, hol éppen árvíz elleni védelemről volt szó, olyant nagyon keveset ismerek, igenis hivatkozás történt arra,hogy e vidék egyizben e szabályozást kívánta. De most nem kívánja. Egy időben, bizonyos körülmények közt kívánta. De akkor tettek olyanokat is, a mik nem helyesek. Hogy tehát e kívánalom kifejezése tökéletesen biztos e, ez, legalább is kétséges. Mert azon ellenőrzés mellett, mely szerint megengedhető volt, hogy a malmokat kártalanítás nélkül leronthassák, a gyűlés mikénti lefolyását illetőleg bizonyos kétségeket lehet táplálni. A mi közgazdasági viszonyaink közt magam is tudok arra példát, hogy egy és ugyanazon folyamon a régi malmok lerontattak, mások újra építtettek, a folyamot fenn szabályozták s lent bedugták a viz lefolyását. Erre nézve nálunk sem elvet, sem törvényt nem respectálnak {ügy van! jobbfelöl.) s az e részben beadott kérvények rendszerint elintézetlenek maradnak. Van e törvényjavaslatnak egy igen megfontolandó része, Győr város és Győrsziget érdeke, s vajmi nehéz volna azon felelősséget magunkra