Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-37
274 XXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Hanság valóságos széna-reservoir. Nemcsak fél Ausztriának, hanem háború idejében, például a krimi háború alatt, valamint a porosz háborúban Francziaországba is szállítottak szénát és ezen jövedelem csak akkor lehetséges, midőn a Hanság olykor-olykor viz alatt van. Egyébiránt a kik azt várják, hogy a Fertő kiszárításából lehet valami jó szántóföld, méltóztassanak a mostani országos kiállításban Albrecht főherczeg pavillonjába menni és azon nagy tőzegoszlopot megnézni és méltóztassanak geologice megítélni, hogy azon tőzegből, ha kiszárítják, minő föld lesz, lesz-e művelésre való föld ? A Fertő kiszárítása, azt hiszem, lehetetlen, mert ugy kiszárítani, hogy éppen semmi viz ne legyen benne, alig lehet. Pedig a birtokosra nézve aztán már mindegy, akár öt láb, akár a lecsapolás folytán egy láb magasságú lesz a vízállás, egyikkel épugy nem lehet czélt érni, mint a másikkal. Egyébiránt midőn e terület ki volt szárítva, azon négy év alatt és éppen, mint Mosón megye főispánja, a magyar-óvári gazdasági intézet tanárai által megvizsgáltattam a talajt és — a vizsgálat eredménye valószínűleg a magas ministerium kezében lesz — azt találtuk, hogy a talaj szikső, keserűsó és átalában mindenféle savakkal van telítve s az egész talaj infertilis. Ez pedig áll a Fertőnek közbenső viz alatti medrére öt mértföldnyi területen. Ezenkívül van aztán valami másfél mértföld partföld. Hogy ez, mikor nincs viz alatt, nád helyett beültethető más valamivel és felszántható, azt nem tagadom, de ez csak a partföldnél lehetséges. Bátor vagyok tehát ezek folytán a következő indítványt tenni. (Olvassa): ^Tekintve, hogy a Hanság kiszárítása és a Fertő lecsapolása semmi arányban nincs az összes költségekkel, sőt káros is, indítványozom: hagyassák ki a Fertő és Hanság melléki vidék a most czélbavett Rába- és Rábczaszabályozás alól.< Ajánlom ezen indítványt kegyes pártfogásokba. Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Nyáry Jenő b. jegyző (olvassa a Zichy Henrik gróf által beadott indítványt). Szapáry István gr.: Méltóságos főrendek! A mennyiben a kormány bizalmából mint kormánybiztos szerencsés voltam a szóban levő vidékre kiküldetni azon vízkárok elhárítása végett, melyeket a Rába és mellékfolyamai okoztak, a szőnyegen levő kérdésben némely felvilágosításokkal szolgálhatok. (Halljuk!) A midőn az azon vidék érdekeltjei az őket ért bajokon segíteni véltek, a nélkül, hogy részletes terveket dolgoztattak volna ki a megejtendő munkálatokra és midőn ily módon a Rába medrében lévő malomgátak dynamittal szétrepesztettek és eltávolíttattak, az eredmény az volt, hogy azon vizeknek egy harmada, mely előbb a Hanságon át a Fertőbe ömlött, most a Rába alsó vidékére zúdult és oly helyeken is kiszakadások történtek, a melyek talán soha vizet nem láttak, községek és szántóföldek elboríttattak. (Ugy van! Ugy van!) Ezek után elkészültek az átalános tervek, melyek tizenkét millióra menő munkálatokat foglaltak magokban. Ezen tervekbe azonban nem csupán a viz által okozandó károk elhárítása vétetett fel, hanem felvétettek culturczélok is. Ilyenek a malmokra, csatornákra, a Fertő lecsapolására, a Hanság kiszárítására vonatkozó munkálatok. Igen nagy bajt okozott azon körülmény, hogy a víznek egy harmada helyet nem kapott, hogy a malmok kisajátításáért járó összegeket, valamint a tervek költségeit nem akarták az illetők kifizetni. Kérdem pedig, hogy ha például valaki házat akar építeni és terveket készíttet, a vízvezetéket és világítást kívánja házába bevezetni és mert látja, hogy ezen kiadások túlhaladják erejét, lehet-e őt kötelezni, hogy ezen terheket viselje ? A másik baj, mint már emiitettem, az volt, hogy midőn a malomgátak elpusztíttattak és az egyik vidék a vizveszélytől megszabadult, ez által a másik vidék csaknem a tönkretételnek volt kitéve. Mindezek oly bajok, a melyeknek orvoslásáról gondoskodni kellett és én csak örömmel fogadhatom a kormánynak azon elhatározását, a melynél fogva erős kézzel nyúlt bele ezen ügy rendezésébe, hogy a bajokon se* gitsen. (Helyeslés.)
