Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-29

242 leges a hivatása, másrészről pedig oly bel­terjességgel hangoztaük a reform, akkor ebből mást következtetni nem lehet, mint azt, hogy a főrendiház jelen szervezetében e feladatot megoldani nem képes — mit én nem hiszek — de minden esetre lehet következtetni más oldalról azt, hogy a főrendiház újabb szervezeté­ben képesebb lesz megoldani az előtte álló fel­adatokat, mint jelenlegi formájában. Ezekben áll nézetem szerint azon indokok összesége, melyek a főrendiház reformjának szükségességét előtérbe állítják. Valamely intéz­ményt szükségesnek látni, de másrészről azon intézmény végrehajtását, életbeléptetését hosszú időre elnapolni, ennek, azt hiszem, értelme nincs; sőt azt állítom, hogy ebben bizonyos benső ellen­mondás van. Azt tudjuk, miután ő méltósága Vécsey József báró a külföldi példákra hivatkozott, hogy törvények alkottattak a külföldön rövid időre mintegy kisérletképen.lgy, midőn a lordok házában a bíráskodási hatáskörről volt szó, kisér­letképen megalkottatott egy évre a törvény erre nézve. De azt, hogy meghozatott volna egy^törvény és a végrehajtásra nézve oly hosszú idő tűzetett volna ki, a mely éveket foglal magában, arra, megvallom, én a történelemben példát nem ismerek. Főrendiházak reformálása igen ritka esetben történt mozgalmas időkben; egyszer mégis megtörtént, hogy nem békés időben reformáltatott Francziaországban, midőn a peerek háza átalakíttatott életfogytiglani első kamarává. Ez történt í732-ben, holott a par­lament 1735-ig volt egybehíva. Azt hiszem, hogy mi a francziákat cour­toisie tekintetben elismerhetjük mestereknek és mégis mikor átalakíttatott a peerek kamarája örökletes kamarává, senkinek nem jutott eszébe kívánni, hogy az öt évi cyclus megtartassák, nem is emelkedett ez iránt egy hang sem. A mi a regalisokat illeti, én arról nem birok tudomással, hogy azokban az ország­gyűlés bizonyos tartamára való hivatkozás foglaltatnék; azt hiszem, hogy meghivatik az illető jogosult az ekkor meg ekkor megnyitandó országgyűlésre, tudtommal abban egyéb nem foglaltatik. Ebből tehát nem lehet valami nagyon fontos következtetést vonni; de még ha más­GOS ÜLÉS. kép volna is, akkor is azt hiszem, hogy egy bármikép stylizált meghívó sem akadályozhatja, hogy egy meghozott törvény végrehajtható legyen. És végre méltóztassanak megengedni, én őszintén mondhatom, hogy a legjobb véle­ménynyel vagyok a főrendiház tagjainak köte­lességérzetéről, de bocsánatot kérek, lehet-e olyan tagoktól valami nagyon ügybuzgó tevé­kenységet kívánni, a kik még meg nem haltak ugyan, de már többé nem élnek? Én, mondom, a legjobb véleménynyel vagyok e tekintetben, de hogy az ily halálra itélt tagok részéről valami nagyon ügybuzgó tevékenységet lehessen várni, ebben az illusióban magamat nem rin­gatom. Nem fogadom el a benyújtott indítványt, hanem pártolom a szöveget. (Helyeslés a hal­oldalon.) Andrássy Gyula gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Megvallom, en­gem meglepett ezen javaslat, meglepett any­nyivaí inkább, mert a bizottságban, a hol minden eszme felhozatott, ezt nem hal­lottuk ; de azért a jogosultságot, hogy ez most itt felvettetett, kétségbe nem vonom. Nem fogadhatom el azonban az indítványt, különböző okoknál fogva. Először, mert nem osztozom azon nézetben, a melyet Prónay Dezső báró és az indítványozó ur is mondott, tudniillik, hogy a főrendiházi tagsági jognak alapja a regalis lenne. Felfogásom szerint a jog nem innen származik. A főrendiháznak kétnemű tagjai vannak: egyik örökösödés útján, a másik pedig hivatalból foglal itt helyet. A regalis csak azt constatálja, hogy a kinek nevére szól, az, a ki joggal bir. (Helyeslés.) így van ez Angliában is. Ha ugyanis egy új peer, a kinek elődje meghalt és igy a szék megürült, bejön a peerek házába, két tag vezeti be őt, annak bizonyításául, hogy ez az egyén az, a kit, illetőleg a kinek családját a megürült hely megilleti. Tagadom tehát a ki­induló pont helyességét, mintha a regalis adná meg a jogot; mert hiszen e szerint nem volna különbség az élethossziglani és az örökös tagok között. De a méltóságos báró azt is mondotta, hogy hajoljunk meg ő Felsége azon szándéka előtt, hogy ezen országgyűlés három évig foly­XXIX. ORSZi

Next

/
Thumbnails
Contents