Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-29

240 XXIX, ORSZÁGOS ÜLÉS. kezdve megszűnnék a jelenlegi főrendiház mandátuma és életbelépne az új főrendiház, a mi a parlamentaris szokásokba és az irott törvénybe is ütközik, mert az 1848: IV. t.-cz. az országgyűlési szakokat három évről három évre terjeszti ki s mert a, kezeinkben levő kegyelmes királyi meghívók a ministerelnök ellenjegyzésével ellátva bennünket a múlt évi szeptember 4 re összehívott országgyűlés egész cyclusára szólítottak egybe. (Élénk helyeslés a balközépen.) A világos törvény ellenére és a mennyire tudom, nemcsak a külföldi, hanem a magyar parlamenti szokásokkal is ellentétesen cselekszünk, ha e szakaszt elfogadjuk, még pedig minden égető szükség nélkül. Ezért bátor vagyok egy határozati javaslatot benyújtani, a mely szerint e szakasz oda lenne módosítandó, hogy a mig a jelenlegi országgyűlés tartama le nem jár, ezen új törvény ne íéptettessék életbe. (Élénk helyeslés a balközépen.) Cziráky Béla gr. jegyző (olvassa: Határozati javaslat.»Tekintve, hogy az 1848: IV. t.-cz. által az országgyűlés tartama 3 évre van megállapítva; tekintve, hogy e szerint az 1884 évi szeptember 24-ikére egybehívott országgyűlésre szóló kegyelmes királyi meghívók az országgyűlés egész tartamára szóínak, határozza el a ház, hogy a főrendiház rendezéséről szóló törvényjavaslat 26. §-a oda módosíttassák, miszerint a törvény csak a jelen országgyűlés berekesztése vagy feloszlatása után lép életbe.« Prónay Dezső b.: Hazai közjogunk szerint az országgyűlésnek két alkatrésze van: a főrendiház és képviselőház. Csak e kettő együttvéve képezi az országgyűlést. Az egyik a másik nélkül csonka és országgyűlésnek nem tekinthető. A miként Vécsey József báró ur ő méltósága is felhozta indítványának támogatására, az 1848 : IV. t.-cz. az országgyűlés tartamát 3 évben állapítja meg, s ennek alapján a bevett szokáshoz és törvényes gyakorlathoz képest a királyi kegyelmes meghívó-levelek az országgyűlés három éves cyclusára szólnak. E meghívók képezik reánk nézve a jogezímet, hogy törvényhozói jogunkat gyakorolhassuk. Igaz, hogy az egyik törvény a másikat megváltoztathatja és el is törülheti és hogy az eddig fennállott törvényeket és gyakorlatot az újabb törvények nemcsak módosíthatják, de el is törülhetik. Lehetséges ennélfogva azokat az intézkedéseket életbeléptetni, a melyek a törvényjavaslat 26. §-ában vannak. Azonban egy törvénynél, a melynek indokolásában a fősúlyt arra fektették, hogy a történeti alapot meg akarják óvni, a mitől csak a kényszerítő szükség mértékéig fognak eltérni és a melynél kiválóan a szerzett jogok iránti kíméletre volt nagy súly fektetve, egy ily törvényjavaslatnál megfelelőnek, méltányosnak, tapintatosnak azon eljárást, melyet e törvényjavaslat 26. §-a contemplál, nem lehet mondani, Ez, szerintem, nem helyes eljárás. És mivel hazai közjogunk szerint az országgyűlés, mely két alkatrészből áll, csak együttesen érdemli meg e nevet, s annak egyes alkatrészei külön-külön nem képeznek országgyűlést és mivel a törvényhozás egyik alkatrészének, a képviselőháznak mandátuma három évig tart, még ha nem is volna meg már azon tisztelet, melylyel eddig mindenkor a nekünk jogezímet adó kegyelmeskirályi meghívó levelekkel szemben mindnyájan viseltettünk, még ha ezen tisztelet nem is volna meg, azt tartom, már a két ház közti jó viszony érdeke kívánja azt, még ezen — hogy ugy mondjam — parlamentaris courtoisie is azt tenné kötelességünkké, hogy egyik ház a másikkal szemben, midőn oly országos reformról van szó, mely az egész törvényhozásnak alapját változtatja meg, annyi tekintettel legyen, hogy ez esetben a törvény életbeléptetése akkor következzék be, mikor egy új országgyűlés nyílik meg. Ha pedig szükséges, hogy ezen törvény minél előbb elétbe lépjen, ha ez oly sürgős, lehet azon segíteni az által, hogy az országgyűlést fel lehet oszlatni s új országgyűlést összehívni. De én abból nem indulok ki, hogy a mai képviselőház a fennálló törvények szerint azon feltétel alatt, azon feltevés mellett választatott meg, hogy az országgyűlés másik kiegészítő részét ez a ma együtt lévő főrendiház fogja képezni. Ezen feltétel alatt választatott meg a képviselőház. Akkor sem lehetett tudni, hogy ily törvényjavaslat fog benyujtatni; ezt sem a Választók, sem a választoltak, legkevésbé pedig e háznak tagjai sem tudhatták. És midőn hazai