Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-28
XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. S207 reminiscentiái, emlékei. Igenis azok, de egyszersmind testületi jogok emlékei is. (Igaz! (így van l a jobboldalon.) Nemcsak területi, hanem testületi jogok emlékei is; és ha ez az eljárás nem bénítja meg Angliában a törvényhozói működést, — hol a területek önállósága képviseltetik, tehát a particularismus eszméje sokkal élesebben nyilvánul — mennyivel kevésbé vitiálhat ez minálunk, hol az ily területi önállóság a testületi joghoz nem járul. (Helyeslés a jobboldalon.) Én azt hiszem, hogy ha elfogadnék Dessewffy Aurél gróf módositványát, magunk sem tudnók, hogy köztünk ki foglal helyet census alapján, ki választás útján. E tekintetben korántsem lenne nálunk valami éles disünctio, söt inkább ez lenne az út és mód, melynél fogva az érintkezés azok közt, kiknek a szerencse rendkívül kedvez és azok közt, kik nem oly kedvező vagyonihelyzetben vannak, fentartatnék. (Helyeslés a jobbközépen.) Ez lenne azon út és mód, melyen ma, midőn a törvényhatósági választás elvének elejtése által félek, e háznak nagyon is exclusiv jellege lesz, ezen exclusivitas helyes mérvre leszállittatnék, ezen kizárólagos jelleg mérsékelteinek. Ezt óhajtjuk mi elérni s ezért ajánlom a méltóságos főrendeknek Dessewffy Aurél gróf módositványát. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha ezen intézkedést életbe akarjuk léptetni, a törvényjavaslat oeconomiája természetesen azt kívánja, hogy az több szakaszon keresztül vitessék és bizonyára ezért látta jobbnak Dessewffy Aurél gróf nem minden egyes szakasznál tenni meg módositványát, mert akkor négy-ötnél kellett volna ezt tenni, hanem beadni a módositványt, a mely az elvet tartalmazza és felkérni a méltóságos főrendeket, hogy méltóztassanak az ő indítványát elfogadva a hármas bizottsághoz utasítani, hogy ott azután megfelelően szövegezve, az egész törvényjavaslaton keresztül vitessék ez intézmény életbe léptetése. Ajánlom Dessewffy Aurél gróf módositványát. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, következik a szavazás. A házszabályok értelmében először Dessewffy Aurél gróf indítványát kell szavazás alá bocsátani, a melynek értelme az, hogy a törvényjavaslat kijelölt szakaszai a hármas bizottsághoz elvi átdolgozás végett visszaküldessenek. A második helyen Odescalchi Arthur herczeg indítványa fog következni, a ki minden elvi megállapodás nélkül csupán azt kéri felvétetni, hogy a főrendiház által választott tagok az e) betű alatt vétessenek fel. Ha mindkét indítvány elesik, akkor az eredeti szöveg elfogadottnak lesz tekintendő. Mindenek előtt az indítványok fognak felolvastatni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a beadott indítványokat). Elnök: A kik Dessewffy Aurél gróf módositványát elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadta el. Most kérem, hogy méltóztassanak azok felállani, kik Odescalchi herczeg indítványát elfogadják. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. E szerint az 1. §. eredeti szerkezete elfogadtatott. Következik a második szakasz. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa): Örökös jogon tagjai a felsőháznak: a) a felséges uralkodó ház teljeskorú föherczegei. Elnök: Az a) pont elfogadtatott. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa): b) a főrendiházban a tagságra eddig jogosított családok mindazon 24 évüket betöltött és nagykorú férfitagjai, kik egyedül vagy velük egy háztartásban élő feleségük és kiskorú gyermekeik vagyonát is oda számítva, a magyar állam területén oly földbirtoknak telek könyvileg bekebelezett tulajdonosai vagy életfogytiglan haszonélvezői, vagy oly családi hitbizomány birtokosai, melynek egyenes állami földadója, a rajta levő gazdasági épületek házosztályadójával együtt, az 1885. évre az új földadőkataster alapján eszközölt adókivetés szerint, legalább 3,000 frtot tesz osztrák értékben. Ezen intézkedés áll a volt erdélyi nagyfejedelemségben élő magyar főrendi (grófi és bárói) családok tagjaira is, tekintet nélkül arra,
