Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-28
208 XXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy birtokaik a magyar szent korona birodalmának melyik részében feküsznek. Azon főrendi családokra nézve, melyeknek tagjai a mellett, hogy a magyar főrendiházban jogosullak voltak, akár születésnél fogva, akár más módon, egyszersmind a monarchia más állama vagy bármely más állam törvényhozásában is bírhatnak üléssel és szavazattal, megállapíttatik, hogy ha az ezen §. b) pontjában említett vagyoni képesítéssel a magyar korona országaiban fekvő földbirtokuk után bírnak, a magyar felsőházban jogukat csak azon esetben gyakorolhatják, ha az iránt, hogy ezen jogot személyükre nézve egyszersmindenkorra kizárólag a magyar felsőházban akarják gyakorolni, 24 évök betöite után 6 hónap alatt, a mennyiben pedig a 24. évet már meghaladták, az 1885. évi Julius 1-éig, a magyar királyi rninisterelnökhöz intézendő nyilatkozatottesznek. Ezen nyilatkozatot a minísterelnök, ha az országgyűlés együtt van, a nyilatkozat vételétől számított, ha együtt nincs, az országgyűlés összejövetelétől számított 8 nap alatt a felsőház elnökével közli. Apponyi György gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én teljesen méltányolom Dessewffy Aurél gróf indítványát (Halijuk!) és csatlakoztam hozzá elvbarátaimmal együtt, azonban én az általa és elvbarátai által megbeszélt körülményeknek gyökeresebb orvoslását óhajtom és azt gondolom, hogy ez épen a jelen szakasznál volna helyén. Én a ház mai állásánál és helyzeténéi nem kecsegtetem magamat azzal, hogy lelki megnyugtatásunknál sokkal többet el fogunk érhetni, de kötelezve érzem magamat tiszta lelki meggyőződésemnél fogva épen a jelen szakasznál szerény nézeteimet elmondani. (Halljuk!) A census eszméje az átalános discussio folyamán meg volt beszélve s egyikét azon okoknak képezte, melyeknél fogva a nagyméltóságú főrendek többsége a törvényjavaslatot, illetőleg a tisztelt hármas bizottság előadását a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, mig a kisebbség ellene szavazott. De minthogy ép ezen intézkedés egyike a legjelentékenyebbek és leglényegesebbeknek, a jelen törvényjavaslatban és annak részleteiben, azt gondolom helyén lesz, hogy azt itt szóba hozzam. (Halljuk!) Megelőzőleg kénytelen vagyok mégis álláspontomat megjelölni, a nélkül, hogy az átalános discussio körébe visszatérnék. Én a tegnapelőtti szavazásnál egyszerű szavazatom kijelentésével megmondottam azt, hogy az eredeti törvényjavaslatot és a tisztelt hármas bizottság előterjesztését alapul el nem fogadom. Ehhez ragaszkodom továbbá is, habár most, meghajolva a ház többsége előtt, a részletes tárgyalásba belebocsátkozom; de azon eshetőség tekintetében, ha a tisztelt képviselőház a magas háznak módositványait el nem fogadná és netán az ügy ismét ide visszakerülne, fentartom magamnak azt, hogy akkor ismét előbbi álláspontomra visszatérhessek. Az ügy mai helyzetében nem hozhatom fej azt a kérdést, vájjon a jog gyakorlatának oly megszorítása, mint ép ezen szakaszban foglaltatik, szükséges-e, és vájjon szükség-e azoknak számát, kik születésűknél fogva gyakorolják a törvényhozói jogot e magas házban leszállítani? Habár bizonyos körülmények közt, saját véleményem szerint, azt is megfontolás tárgyává kell tenni, nem hozhatom fel azon kérdést sem, vájjon ezen körülmények, melyeket érinteni bátorkodtam, beállottak-e, és vájjon a szőnyegen levő törvényjavaslat elégséges erkölcsi compensatiót nyujt-e azért a nagy áldozatért, melyet a méltóságos főrendek, szerintem, a vagyonra való tekintet nélkül hozni kénytelenek volnának. Erre az utóbbi kérdésre határozottan nem-mel felelek; hanem minthogy ezek a kérdések engem ismét könnyen az átalános vitába vonhatnának bele, azért azoktól eltekintek és miután a méltóságos főrendek a joggyakorlat korlátozását, mind alapeszméjét, mind a törvényjavaslatnak, mind pedig a hármas bizottság jelentésének, elfogadták, előttem csak az a kérdés marad, hogy ez a jogmegszoritás mikép volna eszközölhető, illetőleg, hogy azoknak, kik születéseknél fogva gyakorolják e jogot, számban való leszállítása miként történjék? A törvényjavaslat s vele a tisztelt hármas bizottság jelentése a census alapján kívánja ezt eszközölni. Pedig éppen a census az, a m*
