Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.
Ülésnapok - 1884-21
114 XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. őrvidékre és végre néhány átalános elvi megállapodás történt a képviselőházban a királyi tábla decentralisatiójára, valamint a szóbeli és közvetlen eljárás meghonosítására nézve. Előbb, mintsem ezek legalább alapelveinek mikénti alkalmazása iránt tisztába jövünk, hozzá fogni a végleges szervezéshez — ismétlem — ezéltévesztett lett volna, mert néhány esztendő lefolyta után meg kellett volna változtatni. Ez volt az oka annak, hogy ezen törvényjavaslat i. §-ában kimondatik az elv, hogy egyidejűleg a királyi tábla deeentralisatiójával határoztassanak meg a törvényszékek székhelyei és területök végleg állapittassék meg és pedig lehetőleg négy esztendő alatt. Addig tisztában lehetünk az eljárás azon alapelveinek mikénti alkalmazása iránt, melyek irányadók a székhelyek és területek megállapításánál. Midőn ezen tárgy tanácskozás alá került, némi anomáliák tűntek fel. Először az, hogy az országban számos járásbíróság van, mely negyvenezernél több lakóra terjed ki és ezek némelyikének fekvése olyan, hogy a közlekedés felette nehéz, míg a határőrvidéken, mivel megtartottuk a tizennégy járásbíróságot az ott azelőtt létezett bíróságoknak megfelelőleg, ott 14—16 ezer lakosságra esik egy-egy járásbíróság. Egyrészt tehát itt a reductiónak, az ország más részeiben pedig a szaporításnak szüksége kétségtelennek mutatkozik. De feltűnt egy más anomália is, tudniillik az, hogy van egy törvényhatóság is, mely a törvényszéki székhelyek meghatározása után keletkezett, a melynek két törvényszéke van, holott kilencz megyének nincs törvényszéke, hét megye pedig népességre nézve sokkal nagyobb annál, melynek csak egy törvényszéke van és azon új megyénél, melynek két törvényszéke és melyek egyike sincs a közigazgatás székhelyén; holott mégis az az elv, hogy a hol s a mennyiben lehet, összpontosittassanak a közigazgatási és bírósági hatóságok a közönség érdekében, mely akkor, midőn politikai ügyeiben eljár, egyszersmind a törvénykezésieket is szorgalmazhassa és viszont. Mondom, ezen új megyében azon anomália mutatkozott, hogy két törvényszéke van, de egy sincs a megye központján. De ha ezen helyek czélszerűbbek volnának a megye központjánál a törvényszék tekintetében, akkor el lehetett volna tűrni ezt az állapotot. De épen az ellenkező áll, tudniillik Szolnok a megyei székhely mintegy góczpontját képezi a vaspályái közlekedésnek és ezen a helyen kell keresztül menniök például a mezőtúriaknak, hogy a karczagi törvényszékhez érjenek és új vaspályái összeköttetés következtében a jászság egy része rövidebb idő alatt érhet Szolnokra, mint Jászberénybe. így az emiitett okokhoz hozzájárulván a hely alkalmatossága és végre azon igazságügyi momentum, hogy nagyobb törvényszékek sokkal czélszerűbbek, mint a kisebb törvényszékek, mert habár azok ügykezelésének jósága leginkább a birák qualificatiójától függ, még sem lehet tagadni, hogy a mai korban, midőn a jogtudomány különböző ágai kifejlődtek, nem találkozik sok egyén, ki egyenlő jártassággal bir minden szakban, sokkal jobb, alaposabb a törvénykezés ott, a hol módjában áll az elnöknek szaktanácsokat alakítani, melyek egynemű tárgyakkal foglalkoznak, mintha a birák arra vannak utalva, hogy majd kereskedelmi, majd váltó, majd polgári ügyben bíráskodván, a kellő tájékozottságot csak nagy nehezen szerezhessék meg. Ezek méltóságos főrendek azon okok, a melyek a mellett szólnak, hogy a két törvényszék megszüntetésével egy harmadik felállítása inditványoztassék Szolnokon, mint a megye székhelyén. Ezek képezik a törvényjavaslat főbb intézkedéseit. A járásbíróságoknak ezúttal tízzel való szaporítását indítványoztam, mert ezek pótolják a legégetőbb szükséget és meg is vannak jelölve a helyek, melyek szemügyre^ vétetnek. De minthogy a határőrvidéken feloszlatandó néhány járásbíróságot el lehet helyezni, az ország különböző részeiben módomban lesz még néhány járásbíróságot felállítani, a hol a viszonyok ezt megkövetelhetik. A székhelyek megállapítása a ministeriumra van bizva, minthogy az 1876. évi XXXVI. törvényczikk minden bíróság székhelyének megállapítását, addig, mig a végleges
