Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-21

XXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 115 szervezés bekövetkezik, a ministeriumra bizza, nem lett volna tehát consequens ezeket kivenni és a törvényhozás által megállapittatni. Minthogy tehát a törvényjavaslat azt czélozza, hogy égető szükséget pótoljon, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak azt átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Zichy Henrik gróf indítványa szerint a 2. §. kihagyatnék. Ezen indítvány, azt tartom, a részletes tárgyalásnál lesz figyelembe veendő. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: ;Én Zichy Henrik ő nagyméltóságának felszólalását specialiter a 2. §-ra vonatkozó indítványként fogtam fel. Ő nagyméltósága saját tapasztalati köréből merített azon meggyőződését fejezte ki, hogy a birák székhelyeinek gyakori változtatása igen nagy nehézségekkel jár és igen súlyos a jogkereső felekre nézve és egyátalán azon vidékre nézve, a mely ezen intézkedés által érintetik. Hogy ő nagyméltósága a 2. §-ra nézve indítványt kiván-e tenni, vagy nem, az nézetem szerint, a részletes tárgyalásra tartozik. Én részemről a törvényjavaslat átalános indokolásához kívánok röviden szólni. Á minister ur több járásbíróság felállítására kér meghatalmazást. Kimutatja az új járásbíróságok felállításának szükségét. Továbbá felhatalmazást kér, hogy mostantól négy évre halaszthassa a bíróságok szervezését és rendezését és azt azzal indokolja, hogy a partialis intézkedés az ö excellentiája által felhozott állásponttal coincidentálólag és megegyezőleg csak zavart okoz. Ezen helyzetet mindnyájan átérezzük. Magam is szükségesnek tartom a felhatalmazást a bíróságok végleges megállapításáig. Azonban ezzel ellenmondásban látom a törvényjavaslat másik intézkedését, mely szerint az átalános intézkedés mellőzésével részleges intézkedést tartalmaz. Ez azonban a részletekre tartozik. Az átalános vitánál én csak azt jelentem ki, hogy elfogadom a törvényjavaslatot átalánosságban, mivel szükségesnek tartom, hogy a járásbíróságok szaporítása iránt a meghatalmazás megadassák és végre-valahára a jelenlegi vajúdásból kimenekülhessünk. Elnök: A kik a törvényjavaslatot átalánosságban elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a czírnet és az 1. §-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 2. §-t). Zichy Henrik gr.: Én részemről nem ellenzem ugyan az új törvényszék felállítását, ha azt a minister ur szükségesnek találja; de határozottan ellene vagyok annak, hogy már fennálló bíróságok megszüntessenek. Ennélfogva a 2. §. kihagyását kérem. Prónay Dezső b.: Ha az általunk tárgyalt törvényjavaslat a törvényszékek számának székhelyeinek lés területének végleges megállapításáról szólna, belebocsátkoznám tán annak taglalásába, hogy Jász-Nagykun-Szolnokmegye területének hány törvényszéke legyen és hol legyenek azok székhelyei. De minthogy ezen törvényjavaslat az [igazságügy terén csakis ideiglenes intézkedést tartalmaz és a fő ok, mely a törvényjavaslat benyújtására szolgált, az volt, hogy egyrészt a járásbíróságok száma szaporittassék, másrészt az 1875. évi XXXVI. törvényczikk időhatárára nézve újabb rendelkezés tétessék és a törvényszékek területének megállapítása végett újabb négy évi határidő adassék és a törvényjavaslatnak már 1. §-a igazolja az ideiglenesség ezen jellegét, ennélfogva én nem tartom méltányosnak, hogy ilyen ideiglenes törvénynyel két jelentékeny város és a vele érdekközösségben levő vidék törvényszékétől megfosztassák. Ha arról lesz szó, hogy Jász-Nagykun-Szolnokmegyében hány törvényszék és hol legyen: kétségtelenül az fogja a vita tárgyát képezni, hogy a közlekedési viszonyok, forgalmi tekintetek, az igazságügy rendezésénél figyelembe veendő körülmények, a míveltségi viszonyok hol teszik indokolttá a törvényszék felállítását és hogy a megyében, közgazdasági helyzeténél fogva, egy vagy több törvényszék állittassék-e fel? Minthogy azonban e törvény csak ideiglenes, nem tudom a méltányossággal összeegyeztetni, hogy két jelentékeny hely és város az érdekelt vidékekkel együtt megfősztassék a törvényszéktől azért, hogy az e

gy harmadik helyütt állíttathassák fel. Ezen hido15*