Főrendiházi napló, 1884. I. kötet • 1884. szeptember 27–1885. május 21.

Ülésnapok - 1884-20

IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. 9-3 másik tételhez csakis akkor szükséges, ha valóban principialis kérdések forognak fenn. De nem zárkózhatom el az elől, hogy ezen szakasznál ki ne fejezzem bizalmatlanságomat a kormány iránt, mert épen ebben a szakaszban adatik meg a kormánynak a jog, hogy a megszavazott bevételek és kiadások iránt rendelkezhessék. Min alapszik a bizalom, vagy bizalmatlanság? őszintén * akarok szólni. A t. ministerelnök ur személye iránt semmi, de a kormányzat tekintetében igen sok kifogásom van. Ha körültekintünk egész Európában, látjuk, hogy majdnem minden állam és kormány eszközöket és módokat keres arra nézve, hogy azon nagy versenynyel szemben, mely a tengeren túlról Európát mindinkább fenyegeti, a nemzetet fentarthassa és hogy az a változott viszonyokkal szemben megállhasson. Kimondom őszintén: nem látom, hogy kormányunk a helyzetnek e magaslatára emelkedett volna. Látjuk például, hogy Németországban mit tesz az ottani kormány és mily nagy része van még magának a törvényhozásnak is ezen küzdelemben és közgazdasági átalakulásban. Kormány és törvényhozás komolyan keres eszközöket és módokat, a melyekkel ezen közgazdasági válságban, mely különösen a mezőgazdaságot érinti, megküzdhessen. Minálunk pedig mit látunk? Kormányunk, ugy látszik, e tekintetben semmi czélt nem tűzött maga elé. Már pedig a mezőgazdasági válság ha valahol sújtó, ugy sújtó minálunk. Németországban és mindenütt másutt, hol fejlett ipar van, sokkal kevésbé érezhető, mint épen nálunk, hol az egész nemzeti vagyon a mezőgazdaságon alapszik. Ha mezőgazdaságunk tönkre megy, ugy tönkre megy ezzel az egész állam. Szerintem csak egy módon lehet azon segíteni, ha tudniillik a kezdetlegesség stádiumát meghaladva, tisztában vagyunk azon czéllal, hogy iparos állammá alakuljunk át; mert, nézetem szerint, addig mezőgazdaságunk sem fog virulhatni, mig iparunk nem lesz. De ez a czél, ugy látszik, nem lebeg a kormány előtt. Mert látjuk ugyan azt, hogy egyes iparágakat, például a porczelláu- vagy lámpagyárakat előmozdítja, vagy pedig saját vas- és gépgyáraival mindenféle eszközöket előállíttat, de minden más iparágakat, melyek leginkább volnának eíőmozditandók, figyelmen kívül hagy. Nézetem szerint, mindazon iparágak, melyek mezőgazdaságunkat előmozdítják, szintén pártfogolandók volnának. Továbbá az állam concurrentiát csinál például gépgyárával a magán iparnak. Ha mi iparosállam akarunk lenni, azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a magán ipart ily concurrentia által tönkre ne tegyük. Csak egy concret esetre hivatkozom. Például az állami gépgyár az utóbbi években mindinkább nagyobbittatott és előállított oly gépeket, a melyeket eddig a magán ipar nem állított elő és ez igen természetesen helyes volt; mert oly eszközöket állított elő, a melyekre az államvasutaknak szükségök van. Vagy például midőn itt az országban cséplőgépek nem készíttettek, igen helyes volt az ilyenek előállítása, mert ez által a gépek olcsóbbá tétettek. De ha egyszer már a magán ipar is hozzányúlt az ily gépek és eszközök előállításához, már ekkor az állam az ö gépgyárával és üzemeivel tönkre fogja tenni a magán ipart. De van még egy más körülmény, a melyre a méltóságos főrendek figyelmét felhívom. Ez a tarifa-politikára vonatkozik, a mely igen fontos közgazdasági tényező. Magam is azok közé tartozom, a kik azt kívánták, hogy az állam döntő befolyást gyakoroljon a tarifára, de ma milyen anomáliát látunk? Látjuk azt, hogy a vas például Stiriából sokkal olcsóbban hozatik be, mint a mily áron a Magyarországon előállított vas Szerbiába szállíttatik. Szerintem tisztában kell lennünk a czéllal, a mely felé törekedünk és tisztában kell lennünk az eszközökkel, melyekkel a czélt el akarjuk érni, mert különben az egész csak kapkodás. De van még egy más körülmény is, a. mi figyelemre méltó és ez az, a mire a kormány az utolsó években különös figyelmét fordította. Megalkotott a kormány egy erős pártot, a mely erejét és működését a közkormányzat minden terén nyilvánítja, a melynek sok előnyét elismerem, de hogy ez a közélet minden terén erőszakosan nyilvánítsa befolyását, azt részemről helyesnek nem tartom. A törvények tiszte-