Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-89

60 LXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. akár szóval, akár írásban a törvényjavaslat mellett buzgólkodtak, azt hozták fel, hogy az a szükség postulatuma. Én is azt hiszem, és úgy vélekedem, hogy valamely törvény meg­alkotásánál számba veendő, vájjon szükséges-e az vagy nem ? De másrészről kétségtelennek tartom, méltóságos főrendek, hogy a szükség meghatározásánál tekintetbe kell venni mind­azon anyagi és erkölcsi koriátokat, melyeknek figyelmen kivül hagyása a tévedés sorompóit tárja fel. És ép azért, ha valamely törvény megalkotása bizonyos tekintetben a kívánatos­ság igényével lép fel ugyan, de ha ez a nemzet legnagyobb részénél jogosult nyugtalanságot keit fel. a nép vallásos, erkölcsi érzületét sérti, akkor azon erkölcsi korlátok egyike támad, melyen túllépni veszélyes. Nem mondja pedig senki, hogy e törvény­javaslat nem sérti a vallás-erkölcsi érzületet, mert itt, a mint helyesen volt ma már mondva, valóságos polgári házasságról van szó, és ez által a törvényjavaslat egyrészről a vallási házassággal egy állásra helyezi a polgári egye­sülést, melyet a tisztviselő hiába fog nevezni házasságnak, (Helyeslés.) és melyet, hogy Sauzet egykori franczia minister erre vonat­kozó szavaival éljek: a tisztviselőnél erő­sehb közvélemény kíméletlenül elvet, és az átalános erkölcsi érzet kimondja felette ítéletét. De másrészről e törvényjavaslat a vallásos tekintélyivel való daczolásra szabad tért nyit, és a.-z abban való megmaradásra segédkezet nyújt, mi által a törvényszerűség és a vallási kötelesség közt éles ellenmondást támaszt. Vájjon midőn a törvényjavaslat ennyit és ezt eredményezi, nem sérti-e a vallás-erkölcsi ér­zületet? Vagy talán némelyek azt hiszik, hogy bizonyos tények, ha határozott személyt nem sértenek, ha egyedi jogokba nem ütköznek, nem lehetnek támadások a társadalmi jog ellen és törvényileg megengedhetek? Az ember egész magatartásában, az ember egész műveben istennek adósa, s azért a vallás nemcsak tár­sadalmi nyilvános tény, de jog is. Azt hiszem tehát, hogy a kormány nemcsak az egyed, de a társadalom jogának is tartozik tisztelettel adózni és a tiszteletet szerezni. De kezeimnél van az a lap, a melyből olvastam, hogy a törvényjavaslatnak megszavazása nálunk ez idő szerint különösen azért szükséges, mert egy párt programmja egyik pontjában ennek a tör­vényjavaslatnak elvetését vette fel. Tehát egy elenyészőleg csekély párt (az antisemita pártról van szó) elég súlylyal bírjon arra, hogy Magyar­országban a vallás - erkölcsi érzületet mélyen érintő oly törvényhozási intézkedés történjék^ mely sem, több sem kevesebb, mint a család saecularisatiójának kezdeményezése s a mely­nek folytatása nem fog elmaradni. Még csak engedélyezése forog kérdésben, szerény alakban lép fel; lakhelyét a türelem, a vendégszeretet, a jogegyenlőség, s tegyük hozzá, az érdek nevében igényli; de merészsége csakhamar növekedni fog, hogy tágabb jogokat követel­hessen, és igényeit nagyobbítsa. Mert ha egy­szer bármily czím, bármily alakban nyer be­bocsáttatást, mert elvet vall, többé alakja el nem maradhat, mint az elvnek következménye. S ezen kezdetleges alak is csak addig kötelez, mig az akarat tűri. Mert ha egyszer túlteszik magukat egy magasabb erkölcsi törvényen, ha az ember önmagának független urává válik: akkor megmarad neki a joga, mindazt tenni, a mi neki tetszik. De e törvényjavaslat elfogadása, egyesek szerint, annak is akar bizonyítéka lenni, hogy ime azon őrületes mozgalommal a kormány és az ország nem ért egyet. De hiszen az eléggé constatáltatott; a mozgalom fegyverrel vere­tett le; egész vármegyék a rögtönitélő bíróság rendkívüli hatalma alá helyeztettek — és he­lyesen — hogy az izgatók megértsék és Európa tudja, hogy e hazában a személyt és vagyont kemény megtorlás nélkül megtámadni nem le­het. De midőn ezen mozgalmakkal való solí­daritásnak még árnyékát is oly nagy aggály­lyal kerülve s annak tanúságául behozzák a polgári házasságot, habár egyelőre ezen alak­ban : félek, hogy ezzel és készségesen teszem hozzá — nem szándékosan, egy még veszé­lyesebb, nem elenyészőleg csekély, de európai párt pro grammjának egyik pontját támogatják, azon pártért, mely a jelenlegi keresztény társa­dalomnak létfeltételeit támadja meg. A so­cialismus, méltóságos főrendek, a maga szem­pontjából igen helyesen és teljes logicai követ-

Next

/
Thumbnails
Contents