Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-89

50 LXXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. mely nem ide tartozik; legyen szabad azonban megjegyeznem, hogy ha az állam souverainitása , a házassági intézménynyel hozatik kapcsolatba, ha azon tétel fogadtatik el: hogy a jogrend és az erkölcsi világrend között eddig fennállott határvonal lerontatik és az állam ezután souverain lesz itt is, amott is; akkor a házasságjog rendezése nem jogi, hanem hatalmi kérdés lesz, az állam t. i. hatalmának öntudatára emelkedvén, elég erősnek érzi magát azon tényezőkre is kiterjeszthetni hatalmát, melyek eddig hatalmi illetékességén kivül állottak és a lelkiismeret jogaival szoros kapcsolatban vannak. Az államfenségnek ezen mértékentúli kitágítása mellett igen kétes értékkel birnak azon eszmék, melyekkel a polgári házasság behozatalának indokolása, szükségessége történik, mint ha t. i. a haladás, a szabadelvűség, a jogegyenlőség elengedhetlen postulatuma volna. A polgári házasság és a haladás közti okozati összefüggésnek felállítása igen önkéntes, mert a ki Európa cuiturtörtéuelmét ismeri, tudja, hogy Európa csak lassan, fokról fokra haladt, a mint az minden észszerű fejlődésnek természete; haladt azon elvek és institutiők alapján, melyeket a kereszténység magáénak vall; de lehet-e egy időpontot megjelölni, hol e/.en haladást a keresztény házasság akadályozta ? és melyek ma a keresztény házasságban azon momentumok, melyek a haladásra kártékonyán hathatnának ? és melyek a polgári házasságban azon potentiák, melyek a haladást elősegítik? Bensőbb lesz a polgári, mint a keresztény házasság, szilárdabb, tartósabb ? Vagy miben akadályozta a keresztény házasság a jogtudomány vagy a jogélet haladását, és ismét, miben fogja a polgári házasság intézménye azt hatványozni? Justiniannak ma is értékes institutióit, a digestákat, a jogtudósok tanulmányozták, fejlesztették, Európa majdnem minden törvénykönyvébe bevitték, alkalmazták, és a jogtudomány ezen szép útjában sehol sem talált a keresztény házasságban akadályt. Az örökösödési jog, hogy ezt az egy példái, felhozzam, mert úgy látom, ezt kiválólag hangt-úlyózzák, mely a házasság által alapított családi joggal a legszorosabb összeköttetésben áll, Justinian alatt a 6-ik században, tehát akkor, midőn a keresztény házasság már a római birodalomban fennállott, 543-ban nyerte teljes betetőzését. Fennállott a keresztény házasság nemcsak, hanem a zsinatok által felállított jogszabályokat recipiálta az állam. Tizenhárom század folyt le, egész Európában a keresztény házasságjog uralkodott, és az állam a házas, ságból folyó polgári jogviszonyokról, a családi, az örökösödési jogról intézkedett, a nélkül, hogy ezen intézkedéseiben a keresztény házasság által feszélyezve lett volna. Miben van feszélyezve ma? Németországban kevés kivétellel ezen római családi és örökösödési jog némi változtatással a jus commune tekintélyével bir, és nem hallottam — meglehet, hogy kikerülte figyelmemet — hogy a polgári házasság behozatala után annak átdolgozása szükségessé vált volna. Nem hiszem tehát, hogy azon jogviszonyok rendezése, melyek a házasságnak polgári következményeire vonatkoznak, és melyekhez az államnak kétségtelen jogai vannak, akadályt találna a ma Magyarországban fennálló keresztény házassági jogokban. Ezek nem egyebet kívánnak, minthogy a házasság érvényessége ne tétessék függővé a polgári szerződéstől vagy az államnak oly intézkedéseitől, melyek e házasságok lényegére vonatkoznak. E jogok rendezése csak egyet tételez föl, és ez: a családnak jogos és törvényes egysége; ezt pedig a polgári törvényhozás nem lesz képes szilárdabb biztosítékokkal körül bástyázni, mint ezt a keresztény egyházjog teszi. Tehát itt sem képez a keresztény házasság akadályt a jogrendezés haladásában. Egyben képez akadályt : a jogok nivellirozásában. Hogy vájjon ezen törekvés az államok részérői oly haladási jelenség-e, melynek következményeit a többi élettényezőkre is a szabad, az önérzetes ember örömmel üdvözölné ? feleljenek azok, kik a lelkiismeret szabadságát velünk együtt védelmezik. Igaz, hogy a művelődésben igen előhaladt európai nemzetek közt a polgári házasság újabb időkben közjogi hatálylyal van felruházva; de azért igen merész állitásnak tartom, e tényt a művelődéssel oly okozati kapcsolatba hozni, hogy ebből másoknak müveletlenségére követ-