Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-89
LXXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 49 szűk, hogy az anya hivatása sokkal megasztosabb, az atya hatásköre sokkal önérzetesb, mintsem hogy idegen beavatkozást tűrne: akkor világos lesz előttünk, hogy itt a rideg jog, a szerzödésjog szabályainak alkalmazása csak az intézmény természetének félreismerésével történhetnék. A hol ily fontos erkölcsi tekintetek jönnek kérdésbe; a hol kérdésbe jön oly viszony, melyről számolni nem köteles senki, és a mely mégis a legmesszebbre menő kihatással bir az egész társadalomra; a hol a formák emberi megítélés alá esnek ugyan, de a lényeg mindig egyéni jog körébe esik, — és viszont, a hol az önjogosult egyén nem vonhatja ki magát a kölcsönhatásból, melyet reá, mint egy nagy család tagjára a társadalom élet gyakorol, a hol ily tekintetek uralkodnak, ott pusztán polgári szerződésről, tisztán és egyoldalú államintézkedésről szólani nem lehet. Ha mindezek daczára a polgári házasság sürgettetik, ha az erkölcsi világrend legjogosabb képviselőjének, az egyháznak kizáratása követeltetik ; nem hiszek tévedni, ha azt mondom : hogy mindez, valamint az előttünk fekvő törvényjavaslat is a kor signaturáját viseli homlokán és ez az állami hatalom túlterjeszkedése a haladás, a szabadelvűség, a jogegyenlőségjelvényei alatt. A souverain állam lassankint kiterjeszti hatalmát oly életnyilvánulásokra is, melyek eddig hatáskörén kivül álloltak, követvén azon elvet: — az állam önczél és vele szemben az egyéni jog csak föltételes. Az állam jogának ezen merev odaállitása gyengitvén a jognak ethikai attribútumait, következetesen letörli a házasságról is azon zománczot, melylyel azt a kegyelet bevonta; ennek pedig következménye, a mit tapasztalunk is: az életbensőség apadása és a puszta legalitásnak előtérbe állítása. Hogy mennyiben van a jogtudománynak ezen áramlatra, melynek tanúi vagyunk, befolyása, vájjon a kilenczven év előtt inaugurált áramlat szülte-e a jogelméletet, vagy megfordítva, nem kívánom fejtegetni. Annyit azonban meg akarok jegyezni: hogy ezelőtt a jogphilosophia elismerte, hogy vannak a teremtőtől adott természeti jogok, melyek elFŐRENDl NAPLÓ 1881 — 84. II. KÖTET. idegenithetlenek ; ma ugyanazon jogphilosophia mind inkább szűkebbre szorítván a természeti jogkört, az elidegenithetlen államjogok körét tágitja, természetesen az egyéni jogok rovására. Az állam, mely ezelőtt szűkebb határok közt működött és a család az egyleti élet, az egyház által korlátozva volt, — ezen jogfelfogás szerint fejlődésében hivatva van lassanként ezeket absorbeálni; majd midőn mindezek azon érettségi fokra jutnak, hogy a borékot, melyben még zárva vannak, megrepeszszék, bele fognak olvadni az egyedüli jogosult, az egyedül önczéllal bíró hatalomba, mely az állam. Mi volt az oktatás ezelőtt ? — Magánügy! és azután ? szerzetesi egyházügy ! és ma államügy ! Mi volt a szegényápolás ezelőtt? Magánügy! azután? egyházi ügy! és jövőben államügy ! Mi volt a házasság ezelőtt ? Magán vagy patriarchális ügy! azután ? egyházi ügy! és ma ? államügy! Tehát: egyén, egylet, egyház, állam — ezek a iépcsőzetek az emberiség czéltörekvéseiben. És mi következik mindezekből? az, hogy az államnak joga van minden hatalmat magához ragadni ugy, hogy az államterületen semmi más hatalom ne létezzék, mint az állani hatalma, mely a korlátlan ur! Ne méltóztassanak hinni, hogy túlozok. Ezen jogelméletek ma nem egy cathedrán taníttatnak. Ihering és Bluntschli és utánok a jogászvilág nagy része, mind megannyi udvari jogászai a modern államnak, az állam souverain jogából és hatalmából származtatják azon jogot, hogy a házasságjog egy kézben egyesittessék, egyforma elvek, egyforma törvények, egyforma judicatura alá essék. Csakis ily jogelméletek mellett lehet a családot az államhatalom körébe vonni, ily jogelméleteknek a házasság saecularisatiója a természetes következménye; csak ily jogczímen lehet két felekezet fölé állami és oly házassági jogot megalapítani, mely mindkettőnek vallási elveit hátrányosan érinti, mint ez^-maga e törvényjavaslat indokolása is elismeri, midőn mondja: >hogy a nemzet legnagyobba részének < >ma is meggyőződése, vallási érzülete* az, hogy a házasság érvényes megkötéséhez szükséges az egyházi összeadás. Hogy mennyire terjedhet az állam souverain joga, az lehet akadernícus discussio tárgya, 7
