Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-89

LXXX1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. 4S és nem csak buzgó egyházi férfiaik, hanem lelkes világi hiveik sok és népes gyülekezeteikben erélyesen kifejezett óhaja, hogy a vallásos élet terén pusztitólag ható s épen azért az állam érdekeit is veszélyeztető polgári házasság institutiója ismét eltöröltessék, ugy mint a melynek kell lobbi között tulajdonítani ama megdöbbentő állapotokat, melyeknél fogva p. o. Berlin városában csak egy évben (először az 1875. tekintem) a született gyermekek 38 százaléka, azaz 14,800 meg nem kereszteltetett, az űj házasságok 76 százaléka nem kért egyházi áldást, s kétségkívül ily kezdetnek megfelelöleg nevelendi az államnak is nem nagy örömére s hasznára gyermekeit. Többé-kevésbbé hasonló tünetek mutatkoznak az 1875. utáni években is; és bárha egy és más esztendőben némi javulást lehetett üdvözölni, mégis a keresztény nép ijesztő elpogányosodására mutat, hogy az után jövő évek legkedvezőbbikében is az az 1881-ben a tisztán evangélikusok s az evangélikusokkal vegyes házasságokból született gyermekeknek és ismét a törvénytelen gyermekeknek összevéve húsz percentje, azaz körülbelül 9,000 gyermek maradt kereszteleüenül, — míg szintazon évben evangélikus házasságok közül csak 46%, vegyesekből csak 377, részesült egyházi áldásban. Az eddig mondottakkal indokolván szavazatomat, a törvényjavaslatot mint kezdetben kijelentem, el nem fogadom. (Élénk helyeslés.) Elnök : A képviselőház jegyzője kivan egy üzenetet átadni. Penyvessy Ferencz, a képviselőház jegyzője: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! A képviselőház megbízásából van szerencsém az 1884. év első negyedében viselendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot, az erre vonatkozó jegyzőkönyvi kivonattal együtt, alkotmányos tárgyalás és szíves hozzájárulás végett tisztelettel átnyújtani. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot). Elnök: A törvényjavaslat felolvasottnak tekintetvén, tárgyalás és jelentéstétel végett a hármas állandó bizottságnak adatik ki. Következik a napirenden lévő tárgyalás folytatása. Rosner Ervin b.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Miután a törvényjavaslat pártolói közül idő szerint többen felírva nincsenek, bátor vagyok tehát én a méltóságos főrendek kegyes türelmét igénybe venni. (Halljuk!) Mindenekelőtt arra akarok kiterjeszkedni, hogy a törvényhozási jognak gyakorlása házassági ügyekben, oly joga az államnak, melyet tőle eltagadni, elvitatni nem lehet. Az állam, mint a jogrend őre, oly fontos jogviszonyt, mint a házasságot, a melyből annyi számtalan polgárjogi következmények származnak, melyek az egész társadalmi és jogi életnek minden phasisán keresztül szövődnek, ezen fontos jogi tárgyat, a házasságot, a törvényhozás, az állam hatásköréből kivonni nem lehet. Ezen törvényhozási jog azonban nem kizárólagos, nem tagadása korántsem az egyház törvényhozói jogának, mert mind a kettőnek megvan a maga sphaerája, a maga köre, a melynek számára törvényt alkot, Ugy sem lehet formulázni a kérdést, hogy ezen két törvényhozói jog egymást kiegészítené; hanem mindegyik önálló és független egymástól. Ezen elkülönítést kifejezve látjuk a jelen javaslatban, a mely először is a házasságot, mely a jelen törvényjavaslat értelmében köttetni fog, nem kívánja szentségnek tekintetni, nem kívánja azt sem., hogy ezen házasság az egyház által is érvényes frigynek ismertessék el az egyházi jogélet benső keretében. De elismerve találjuk ezen elkülönítést egyházjogunkban, a praxisban, a tényleges állapotokban. Mert méltóztatnak tudni, hogy vannak házasságok jelenleg is a melyek egyházjogilag érvényesek és államilag nem érvényesek. Hogy egy példát hozzak fel, utalok a vegyes házasságokra, mert egyháztörvényeink értelmében, hazánkban egészen az antitridentinum értelmében köthetők, t. i. lelkész jelenléte nélkül; mert mig az állami törvény megkívánja, hogy valamelyik vallásfelekezetnek lelkésze előtt köttessék a vegyes házasság, addig a katholikus egyház állásponta nem ez; mert a katholikus egyház szerint nem lehet súlyt fektetn arra, 6*