Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-120

CXX. 0KSZ4G0S ÖLÉS 349 egyszer fájdalmasan meg nem emlékeznem azon pótolhatlan veszteségükről, melyeket a nagy­méltóságos főrendiház felejthetlen emlékű sok évi elnöke, nagyméltóságú Majláth György or­szágbíró végzetes kimúlta és újabban megint közszeretetben és tiszteletben részesült gróf Cziráky János tárnokmester ur váratlan el­hunyta által szenvedett, a kiknek körünkből lett kiragadtatásával okozott ürt teljesen kitöl­teni senki sem képes. Engedjék tehát a méltó­ságos főrendek, hogy midőn ezen országgyűlés alatti tanácskozásaikat bezárandó vagyok, azon körünkből örökre távozott nagy szellemektől, kiknek egyike azokat három év előtt megújí­totta és másfél évtizeden át páratlan bölcse­seggel vezette, másika pedig azoknak mindig biz­tos kalauza, fénye és büszkesége volt, a mél­tóságos főrendek nevében hála és fájdalom telt szívvel végbuesut vegyek,; kiknek emléke az utó­kor részére ezen ház évkönyveinek legszebb lapjain is megörökítve maradand. (Elénk he lyeslés.) És most nem késem tovább a méltóságos főrendeknek azon megbecsülhetetlen kegyes jó­indulatukért, melyet messze előrehaladt ko­romtól eíválhatlan gyarlóságaimat elnézve, az állásom fontossága és érdemeim és tehetsé­gem csekélysége közt létező aránytalanság nyo­masztó érzetét elviselhetőbbé tenni és melylyel engem és elnöktársamat elnöki tisztünkben folyvást támogatni méltóztattak, magam, illetőleg elnöktársam nevében mélyen érzett hálánkat, valamint koronaőr ur ő nagyméltóságának éppen oly hatályos, mint baráti szívélyes istápo­lásáérl, az állandó bizottságok nagyérdemű el­nökei ( és tagjainak, ugy szintén a nagyméltó­ságú háznagy urnak és jegyző uraknak ernye­detlen munkásságukért és fáradozásukért meleg köszönetemet és lekötelezettségemet nyilvání­tani. A mik után magunkat a méltóságos fő­rendek további nagybecsű hajlamába ajánlva a nagyméltóságú főrendiháznak az 1881/4-iki országgyűlés alatti üléseit azon őszinte kívá­nattal, hogy az általam nagyra becsült alkot­mányos kormány önzéstelen, hazafias törekvé­seinek és üdvös odaadó fáradozásainak jutal­mát, azoknak minél gazdagabb gyümölcsözé­sében találja, és azon mindnyájunk kebleiben folyvást élő, buzgó óhajjal zárom be: (A ház tagjai fdáliának.) Tartsa a mindenható sokáig felséges urunkat és szerelett királyunkat {Élénk éljenzés.) engedje népei szeretetétől környezve évek hosszú során át dicsőségesen uralkodni, tartsa és boldogítsa felséges koronás király­nénkat, (Élénk éljenzés.) a fenséges trónörököst, az uralkodó családot, (Élénk éljenzés.) és en­gedje, hogy szeretett magyar hazánk a sok százados elmaradás pótlásának nehéz küzdel­mei után, minden rendű, fajú és ajkú polgárai­nak testvéries egyetértése mellett folyvást nö­vekedő boldogságnak, felvirágozásnak és meg­erősödésnek örvendhessen ! (Elénk éljenzés.) Haynald Lajos bibornok-érsek: Nagy­méltóságú elnök, méltóságos főrendek! Nagy­méltóságú elnökünk szokott utolérhetetlen ékes­szólásával elénk állitá a mai napon bevégezett országgyűlés működésének főbb mozzanatait, elénk állitá e főrendiháznak is érdemeit a tör­vényhozásban és minden szerénység mellett, melyet nagyméltóságú főrendiház gyakorolni szokott, bevallhatja azt önmaga és a világ előtt, hogy működése nem volt meddő. De midőn méltán érzi ezt a főrendiház és annak a ki erőt ad minden érdemes működésre, >Per quem reges regnant et legum Condilores justa . decernunt« háláját lerója, akkor méltó, hogy köszönettel forduljon azok felé, a kik neki az eredmények kivívásában segédkeztek. (Helyeslés.) Nagyméltóságú elnökünk megható ékes szólás­sal oda állított minket két nagy férfiú sírjához, hogy ott kegyelettel áldozzunk emiéköknek és hálát mondjunk azon hazafiúi működésért, a melylyel, egyesítve azt a mi munkálkodásunkkal ennek sikert eszközölni segédkeztek. De vannak az élők között is, a kiknek hálával tartozunk. A nagyméltóságú elnökség, annak segédszemélyzete, a nagyméltóságú kor­mánynak lelkes férfiai voltak azok, a kik kar­öltve mi velünk törekvéseinket üdvösekké és hatásosokká tenni igyekeztek. Egyről nem volt említés, egyről megfeled­kezett nagyméltóságú elnökünk és ez ő maga. Annál melegebben mondjunk neki hálát mi. Én ugyan nem vagyok megbízva nagyméltóságtok­tól, hanem arczukról olvasom le azon őszinte és bámuló tiszteletnek, azon őszinte hálának

Next

/
Thumbnails
Contents