Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.
Ülésnapok - 1881-112
CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 275 tessék. Egyébiránt vagy fontos az ajánlott módositvány, vagy nem. Ha fontos, tangálja a törvényjavaslat elvét és ekkor intézkedni nem lehet az általános tárgyalás előtt. Ha nem fontos, a részletes tárgyalás alkalmával a ház bölcsesége szerint határozhat. Minthogy pedig nem tudjuk, hogy a kérvény mit tartalmaz, majd az illető szakasznál, a melynél ezen kérvény tartalmát meg fogjuk ismerni, határozhatunk az iránt, hogy a szakaszt visszautasítjuk, vagy nem. Kérem tehát, méltóztassék az iránt feltenni a kérdést, hogy a ház már most akar-e a 123. §. iránt elvben határozni, vagy akkor, a mikor a részletes tárgyalás alkalmával a 122. §-ig jutott? Haynald Lajos bibornok-érsek: Minthogy határozatot provocálni az iránt, hogy mikor és mi módon tárgyaltassék oly kérvény, melynek tartalmát nem ismerjük, alig lehet, s mint hogy ezen kérvény talán elég fontos arra nézve, hogy a bizottsághoz utasittassék, legczélszerűbb volna kellő megitélhetése végett azt előbb fölolvasni. Elnök: Ezen kérvény tartalma a következő ; Az ipartestületek alakulására nézve azt kívánják, hogy erre nézve a megjelenőknek két harmada, nem pedig az összes iparosoknak két harmada tekintessék mérvadónak. E körül forog a kérdés. Praecedensekre is történvén hivatkozás. Én, a ki a főrendiház tanácskozásán 15 év óta szorgalmasan jelen vagyok, oly praecedensre, mint a minő felhozatott, nem emlékszem. De hogy az a tárgyalás menetével ellenkeznék, hogy ha az mondatik, hogy ennyi meg ennyi szakaszból álló törvénynek 122. §-hoz kérvény adatott be, a mely módosítást javasol, és hogy addig, míg folytatjuk a tanácskozást, a bizottság ezen kérvényt vegye fontolóra, az iránt magamat capacitálni nem engedhetem. Ha tehát ezen kérdést tovább nem kívánják vitatni a méltóságos főrendek, fölteszem magát a fökérdést: méltőztatnak-e elhatározni azt, hogy ma ezen szakasznál tovább ne menjünk, és a kérvény a hármas állandó bizottsághoz utasittassék? Zichy Nándor gróf: A kérdés csak az lehet: méltóztatnak-e az iránt, hogy az iparosok kérvénye a hármas adandó bizottsághoz származtassák, most határozni, vagy a 122. §-nál? Elnök: Ugyanerre ment ki az én kérdésem. Zichy Nándor gróf: Bocsánatot kérek, e kérdés csak igy szólhat: most méltóztatnak-e határozni, vagy akkor, mikor a 122. §-hoz érkezünk a tárgyalásban ? (Helyeslések.) Elnök: Méltóztassanak tehát azok, kik már most el akarják határozni azt, hogy ezen kérvény a hármas állandó bizottsághoz utasittassék, ez felállásuk által jelezni. (Megtörténik.) A többség nem kivan most határozni s e szerint a 122. §-nál fog a kérvény sorsa eldöntetni. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a hármas állandó bizottság jelentését). Elnök: Kivan valaki átalánosságban szólani? Zichy Henrik gróf: Nagyméltóságú elnök, ur, méltóságos főrendek ! A szőnyegen levő törvényjavaslatot én a tárgyalás alapjául elfogadom, sőt örömmel üdvözlöm a t. kormányt, hogy valahára a nemzetgazdasági csalfa tanoktól elállva, egy néposztálynak, az iparosoknak javát egy törvényjavaslat által előmozdítani méltóztatik; de sajnálkozásomat kell egyszersmind kijelentenem, hogy ezen törvényjavaslat az országgyűlés végén nyújtatott be, mert különben reménylenem lehetett volna, hogy a tört utat követve, egy másik néposztálynak, t. i. a földmívelőknek, kisbirtokosoknak szintén javára czélzó törvényjavaslat terjesztetett volna be, a mely néposztály hosszú évek során át alkotott, az ő javát félreismerő tökéletlen törvények csaknem tönkre juttatták, szóval akkor ideje lett volna a t. kormánynak az agrár kérdést törvény utján szabályozni. Ezen értelemben elfogadom a törvényjavaslatot. Elnök: Szólásra többé senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, az átalános tárgyalást bezárom, s kijelentem, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják. Rudnyánszky József b. jegyző' (olvassa a törvényjavaslat czímét s az 1—6. §§-at, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak, olvassa a 7. §,) 35*
