Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-108

548 CVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. második fokú felebbezés alkalmával tudja az ember és meg van nyugtatva az iránt, hogy a másodfokú bíróság jól lesz informálva, hogy utána a harmadik fokú bíróság kellőkép felvilágosítva leszen. A gyors intézkedés nagyon szükséges, bár volna mindenütt gyors igazság ! De a gyors igazságnál a jó igazság mindig többet nyom. A dolgok helyes, alapos eligazítása itt mind az államnak, mind a közügynek igen érdekében áll; és az az érv, hogy sok munkába és időbe fogna kerülni minden egyesnek értesítése arról, hogy ügyében miként jártak el, és ő ismét a maga meggyőződését, megjegyzéseit fölterjeszsze, mindenesetre nyomatékos, s a ki az adót fizeti, megkövetelheti azt is, hogy nézzék meg az ő ügyét és álljanak vele szóba az iránt. De talán másként is lehetne ezen a bajon segíteni, mert ha minden községbe kiküldetik az első felszólamlások eligazítása iránti végzés, ha minden egyes maga teheti meg észrevételeit és viheti felébb ügyét, akkor legalább az az ö meghallgatása mellett lenne elintézhető. Méltóztattak ezen ügyben már kétszer törvényhozásiig intézkedni, és még mielőtt újabb tapasztalatunk volna, most harmadszor ismét máskép intézkedünk. Én azonban a bajt nemcsak ebben a törvényben látom, hanem különösen abban a stádiumban, a melyben törvényhozásilag ezen ügybe ismét belemarkolunk. Mert hiszen azon felszólalások ma már folyamatban vannak, igen sok községnek meg is küldettek, az eljárás már megindittatott némileg a régi törvény nyomán és most folytattatni fog ezen új törvény szerint. Ez a törvény tehát némileg már elkésve is érkeznék, ha csak azt nem gondoljuk és ha csak nem bizonyos, hogy a felebbvitelről sehol sem lehet szó. Én azonban igenis reménylem, hogy ezen törvény szerint is, kellő jóakarat mellett talán el lesznek igazithatók ezen ügyek, és ha valakinek a nevén van egy birtok, mely nem az övé, vagy ha tévedésből más művelési ágban van beírva, mint a melybe tartozik, ez utóbb még a kataszteri törvény keretén kivül is, ki lesz igazitható. Ha tehát csak erről volna sző, nem volnának aggályaim. Méltóztassanak azonban megengedni, hogy e törvény körén kivül magára az ügyre nézve némely megjegyzést tehessek. Az országos bizottság, melynek magam is tagja voltam, a kataszteri munkálatot nagyban és egészben befejezettnek nyilvánította és ennek alapján a pénzügyminister ur az adószázalékot megállapította s a törvényhozás hozzájárulásával a földadó kirovatott. Akkor némileg tájékozástigyekeztünk magunknak szerezni az iránt, hogy milyen lesz az új állapot a régivel szemben. Ezen tájékozást sem én saját tudomásomból meg nem szerezhettem, sem mások és az akkori közegek sem szerezhették meg, mert némely vidékről az mondatott, hogy esetleg 10—207o emelés fogja őket érni, másokat pedig aránylagos leszállítás. Nem akarok most az egyesekre utalni, de az e részben első sorban illetékes kataszteri közegek annyira tévedtek, hogy ott, a hol előbb 10°/° adóemelést jeleztek egy megyében, jelenleg 50% emelésről van sző. Midőn 1881-ben a kataszteri törvényt módosítottuk, komolyan állott előttünk az a kérdés, hogy a földadóban való nagymérvű változás igen komoly dolog és az a nemzet oeconomiájába mélyen behat, hogy az az egyes birtokosok, családok és vidékek viszonyait érzékenyen érinti s ennek következtében a törvényhozás bölcs előrelátásban azt határozta, hogy az esetben, ha az adóemelkedés a 10%-ot meghaladná, 6°/» kamat mellett az adótöbblet befizetése, folyamodás esetében három évig elhalasztható. Tartózkodom az ítélettől a felett, hogy minők leheltek és minőknek kell lenniök az állapotoknak. Ott, a hol az adózó népnek az adó fejében az állam kölcsönt ad, és azt mondja: fizess 6%-ot az elmaradt adóból, melyet ma megfizetni képes nem vagy, mert az oly túlságosan emelkedett a 10%-nyi emelkedés mellett, hogy azt tőled ma egyszerre súlyos helyzet előidézése nélkül követelni nem lehet. Jelenleg pedig arról értesülök, nem egyes helyekről, hanem egész megyékből és több megyéből, hogy az adóemelkedés 50—100—120°/o-ot tesz ki az újabb kirovás szerint, szemben a régivel. Méltóztassanak megengedni, egy községet, földje jövedelméből élő birtokosságot az úgyis