Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-108

CVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 247 annak foganatosítása igen hosszúra nyúlt és a törvény mellett leginkább a különböző szabályozási rendeletek markoltak bele az ügyek elintézésébe , valamint azon közegek eljárása, kik e végre választattak volt, de a kik csak consultativ votum színvonalára szoríttattak. Én ezen egész eljárást ugy a magam, mint az általam képviseltek érdekében lelkiismeretes figyelemmel kisértem és megvallom, hogy mindazonáltal magát az egész ügyet nem Ítélem meg oly szigorúan, mint sokan teszik, jóllehet mindig sajnáltam, hogy annak természetes fejlődése némileg gátoltatott és sajnálom, hogy erősebb szót kell használnom: erőszakoltatott. Még inkább kell sajnálnom azt, hogy talán a jóhiszemű és mindenesetre csak az államkincstár érdekét figyelemben tartó és hogy talán egy kissé szolgaszerű törekvések mellett roppánt számokban tüntettetett ki eleinte a földek jövedelme országszerte. És kivált azon vidékeken roppantnak látszott a különbség a régi kataszter, a tényleges jövedelem és a feltüntetett adóalapszerü jövedelem közt, a mely vidékek culturalis álkpota előbb elmaradt volt és a melyek az ország áldozatai, közlekedési eszközök és culturai állapotok fejlődése által most a közarány szerinti adóviselés körébe vonatni szándékoltattak. És ép ezen rendezés, valamint az ország némely vidékeit sújtott anyagi csapások ezen kataszteri ügy fejlődésére igen nagy és talán a kelleténél nagyobb befolyást gyakoroltak. Jelenleg ott álíunk, hogy csak arról van szó, vájjon egyes földrészek területileg, birtokilag kellőleg és helyesen vannak-e feltüntetve és e mellett tér engedtetik, bár igen szűk körben, de magának a törvénynek értelménél fogva, hogy a mennyiben igazoltatik, hogy valamely föld a művelési ágba hibásan soroztatolt volna be — nem azon tekintetből, hogy nem jövedelmez annyit, hanem hogy egy más ugyanazon határban levő s épen olyan földdarabhoz képest más osztályba soroztatott, hogy ez kiigazittassék. Ez az utolsó felszólalás úgyszólván nem a kataszteri működés ellen, hanem csak végleges helyesbítés, a birtokos és birtok közti állapotnak végleges megállapítása s az egyes osztályokba már megtörtént besorozásnak, végre némely kirívó, de csak kis tért. foglalható hibák kiigazításának érdekében történik. És ez nem is lehet másként, mert hiszen a pénzügyminister ur már bizonyos adóösszeg szerint egy száztóli kulcsot vetett ki, mely által ezen reclamatiók szerint az adó alapja is lényegesen megváltoztattatnék, ezen összeg eltérittetnék a maga mivoltából. Akkor tehát a törvény nem is lett volna ugy alkotható, hogy a száztóli kulcs ezen reclamatio előtt is megállapittassék és az adó kivettessék. És ép azért, mert kiki már fizeti ezen adót, a reclamatiók iőczélja ez alkalommal az, hogy a munka pontosan állapíttassák meg, hogy ne ugorjunk a mostani állapotba olyan formán be, hogy ott azon amabilis confusió uralkodjék, a mely teszem a telekkönyvekben, a hol a birtokos és a birtok állapota és sok más adat ellentétben van a tényleges viszonyokkal és a melynek kellő állapotba helyezésére a kormánynak és a törvényhozásnak figyelmét ezúttal felhívom. E téren egy nagy bajon fogunk segíteni, de az igazi javítás csak ép ennek a munkának helyes keresztülvitele alapján fog összeköttetésben a birtok-állapottal teljesen biztosíttatni. A novelláris törvényeknek mindig van egy nagy hátránya, méltóságos főrendek, a mennyiben soha sem tudja az ember, hogy a régi törvénybői mennyi érvényes még és mennyi töröltetik el. A 45. és 46. §-nak miféle érvényesítéséről van itt szó ? Egyiknek érvényesítése kimondatik, azután bizonyos szakaszok érvényen kivül helyeztetnek, a többiek pedig annyiból maradnak érvényben, a mennyiben a törvénynyel megegyeznek vagy nem. Voltakép ennek magyarázata egész jogtudománytkövetel; azonban törvényhozókhoz és jogászokhoz szólván, nem igen kell fejtegetnem azt, hogy nagy különbség van a közt, vájjon egy hozott ítélet vagy egy politikai eljárás egyszerűen revisio végett mutattatik-e be egy második vagy harmadik fórumnak, és a közt, hogy az, a kinek ügye eligazittatik, a kinek folyamodványa következtében indíttatik meg az eljárás, vájjon az értesül-e az iránt, hogy első fokon mikép intézték el ügyét, hozzá szólhat e, adhat-e felvilágosításokat és igy a