Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-96

164 XCVI. ORSZÁGOS 0U$. mének felróni azon haladást, melyet szükség szerint az átalános cultnra, az újabb idő von maga után, szerintem igazságosan nem lehet. Tekintsünk körül és méltányoljuk ezen előirány­zattal szemben a tényleges viszonyokat. Senki­sem fogja tagadni, hogy, ha a fővárost, fea a z egyes vidékeket nézzük, hogy yagyonszaporo­dás létezik. Ezen vagyonszaporodás néni csak nálunk, de Európa szerte állt be; nálunk kisebb arányban, más nemzetek és államok körében túlhaladó nagy arányban. Szükségszerű következménye ez az átalá­nos fejlődésnek és nem egyszer észlelhetjük, hogy nifjg a legválságosabb viszonyok, még a legmegróvandóbb eljárás mellett is foly­tonosan fejlődik ezen vagyoni szaporulat, de fejlődik nem mindenkor és nem mindenütt az állam, nem mindenütt az állampolgár, nem mindenütt a nemzet javára ós előhalad ására, hanem fejlődik néha annak kizsákmányolásával, néha az egyéni, a családi, a községi vagyon­nak kisajátításával. S igy tapasztaljuk a vidé­ken is mindennap, hogy azon sokat híresztelt haladásnak daczára, az egyéni birtok és — aggódom — a nemzeti birtok is az egyesek, a családok és községek kezében a folytonos ki­sajátítás és átruházás révén az átalános de­pauperisatio rovásán fogja azon ephemer gazda­sági és jólét fejlődés tüneményeit feltüntetni, melyeknek némelyek annyira örvendenek. Az állam tehát nem merítette ki feladatát, ha azon átalános pénzügyi és gazdasági, azon induslrialis és közlekedési igényeknek megfelel, melyeket az átalános európai fejlődés reá erő­szakol. Az állam akkor felel meg feladatának, ha első sorban közjogi, jogi, közigazgatási és socialis viszonyainkat oly egészséges alapokon fejleszti, melyek a nemzeti fejlődést saját érde­künkben és nemzeti erőnk kifejtésére, az egye­sek jólétének emelésére és nem azok rovására szolgálnak. Másodszor, ha megadja, nemcsak a földbirtoknak, de az iparnak is azon két sarkalatos alapot, mely nélkül gazdasági és ipari fejlődés az egyesek javára nem képzel­hető. A jogi és hiteli alapot, mely arra van irányozva, hogy az egyes jóléte egészséges úton fejlesztessék. (Helyeslés jobbfelöl.) Ha azt kérdem, vájjon közjogi, jogi, ad­ministrativ és socialis viszonyaink fejlesztése érdekében megtőrtént-e az elmúlt 8—10 év alatt az, a mi szükséges és kívánatos, batáro­rozottan nemmel keli felelnem. (Helyeslés jobb felől!) Polgári, jogi viszonyaink rendezetlenek ép ugy, mint a hogy átvétettek az alkotmányos aera kezdetén, s azon intézkedések, melyeket cpdificatiőnak nevezünk és melyek a létező jogok rendbeszedésére irányoztatnak, nem vet­hetik meg azon alapot, melyet nem a jógi ta­nulmányoknak, hanem a nemzet viszonyai is­meretének, a közvéleménynek, a nemzet szine­java beleegyezésének kell megvetni. (Élénk helyeslés.) E részben pedig initiativát nem látok. Azon ténykedések, melyeket némely jogászok az európai átalános tudományok révén foly­tatnak, e részben meg nem nyugtathatnak. Szorgalmazom ez ügyet, a mióta a főrendiház tanácskozásaiban részt vehetek, de hogy *e részben valami történt volna, tagadni vagyok kénytelen. Ép ugy állunk, méltóságos főrendek, az administratio kérdésében. Vagy talán a jóiét előmozdítása igényeinek megfelelő, talán a cul­tura mai színvonalán álló-e az administratio, mely az országban fennáll? Van-e e házban, a ki valamely megyében érdekeket képiselni hi­vatva van, a ki ne volna sajnosán észlelni kénytelen, hogy nem a jog, nem az igazság, nem az érdek azok, a mik leggyakrabban és a legfontosabb kérdésekben irányadók? (He­lyeslés.) Gyakran egyes vízjogi kérdések, egyes ki­sebb-nagyobb érdekek elintézése egy ember ér­dekén akad fenn 10 éven át. Ott vagyunk, a hol voltunk 1848. előtt. (Élénk ellenmondások bal­felöl.) Csakhogy akkor, a viszonyokban iskolázott, a nemzet művelődési színvonalán álló, folytonos ellenőrzés alatt álló, a közvé­leménynek akkkor egészségesebb irányzata által támogatott osztály kezelte az ügyeket. Ma pe­dig azok kezelői szintén azon átalános irány által választatnak, mely a hatalmi érdekeket helyezi az administrativ érdekek fölé. Talán a socialis kérdések leltek egészséges megoldást? Ugyan hogyan fejlődjenek egészsé ges socialis viszonyok oly körülmények közt, a hol ezen szegény nemzetnek egy pálya sem

Next

/
Thumbnails
Contents