Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-96

XCVl. ORSZÁGOS ÜLÉS. 161 kívánatos. A kérdést mi önmagunkra hagyatva meg nem oldhatjuk, hanem itt szükséges ugy a Lajtán téli kormánynak, mint a miénknek közreműködése. Szükséges továbbá nemcsak a bel-, hanem a külviszonyoknak, valamint a tőzsde hangulatának tökéletes ismerése. Csak ily előzmények mellett lehet, méltóságos főrendek, ezen kérdés megoldásához hozzá fogni. Mi, a kik a közdolgok kezelésén kivül állunk, birhatUnk véleménynyel és eombinatióval, de a szükséges perczet nem indicálhatjuk, mert ez kizárólag a két kormány elhatározásától függ. És valamint kormányunk annak idejében a eonversio keresztülvitelére az alkalmas perczet meg tudta választani, úgy meg vagyok győződve, hogy e kérdésnek megoldására is meg fogja választani tudni a kellő perczet. De van még egy környülállás, a mely engem arra bir, hogy e kérdést felemlítsem és ez az, hogy az agiónak vagy a valutának — ezentúl csak agiónak fogom nevezni — befolyása van a nyers termények árának emelkedésére. Ez érlelte meg némiképen azon balitéletet és hibás felfogást, mintha a birtokos osztálynak érdekében lenne a kérdést változatlanul fentartani. Ez hibás felfogás és ennek hibája abban van, hogy azon fallacián épül, hogy nem a forint, a banknota, a mely kényszer-cursussal van ellátva, határozza meg a dolgok értékét, hanem a nemes érez, mely az értéknek valóságos mértéke. Ennélfogva, ha a valuta felmegy, ha emelkedik, az ár emelkedik forintokban, kényszerfolyammal ellátott pénzben. Ez illusio. Hogyha ez igaz volna, akkor panaceája az efféle eseményeknek lett volna az 1792/3. években Francziaországban, mikor 60,000-et kellett fizetni egy haszontalan kis varga-számla kifizetésére. így tehát én, ha íallaciának és hamis felfogásnak is vallom ezt a felfogást, de van egy igen alapos ok, mely ezen hamis felfogásnak alapját képezi, t. i. az agio, mely nem egyformán hat minden értékre, de különböző hatást gyakorol. A terményekre a hatás igen érzékeny és abban a perezben, melyben az agio emelkedik, emelkedni fog a nyers termények ára, és különösen azoknak ára, melyek az emberi legelső szükségletek kielégítésére szolgálnak. Nem ugy áll a többi tárgyaknál. így például a tőkebirtoFŐEENDI ÜAPLÓ. 1881 — 1 884. II. KÖTET. kos tökéje utáni kamatjaiban csak kárt szenved, mert a pénz, melyet tegnap kapott, az agio felmenetele által holnap már kevesebbet ér. De legérzékenyebben sujtatik a napszámos, a ki keze munkája után, bére után él. Ennek bére többnyire ugy van kiszámítva, hogy ő ezen munkájának bérével önmagái és családját fentarthassa. Ha tehát ő rá az agio érzékenyen hat, élete keresetében meg van zavarva, s ennek folytán keserű szivvel, irigységgel néz a birtokos osztályra; ezért óhajtom én épen, hogy e házban, a hol a birtok és nagybirtok képviselve van, ezen kérdés legelőször pendittessék és beszéltessék meg. De engem más körülmény is vezet arra. Sok olvasás és tapasztalás után azt vettem ki, hogy culturalis nemzeteknél, a mely nemzetek a jólétnek magas fokát érték el, midőn holmi rendkívüli szükségletek fedezésére államkölcsönöket vették fel, ezek magában az országban szoktak elhelyeztetni. így tehát, midőn rósz időkben — a mely rósz idők minden nemzetnél szoktak beállani és beállottak is — magas a kamatláb, a jobb időket fel szokták használni holmi conversiókra, és itt azt a tapasztalást tettem, hogy a gazdag angol aristokratia, a mely az efelé pénzműveletekben lényegesen szokott résztvenni, az efféle adósság törlesztésénél mindig jó példával megy előre, és ha a nemzet és saját érdeke közt súrlódás támad, az angol aristokratia mindig alárendeli saját érdekeit a nemzet és az állam érdekének. Ez, azt tartom, szép és utánzásra méltó példa. Én már annyi ideig fárasztottam a méltóságos főrendek figyelmét, hogy alig merek még valamit felhozni, de nem lehet némelyeket elhallgatnom mindazoknak összeköttetésében, melyeket már elmondtam. A valuta kérdésének megoldása igen nagy nehézségekkel jár, küzdelmeket idéz elő, hanem azért mégis határozottan meg kell mondanom, hogy lehetséges és ezt példával fogom illusztrálni. Előrebocsátom, hogy itt minden néven nevezendő politikai tendentia távol van tőlem és visszautasítok minden olyan magyarázatot, mely az én előadásomban előforduló példákból bármily irányban azt következteti, mintha én politikát akarnék űzni. Nem, én tisztán a szám21