Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-93

128 XCIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. primitív gazdasági viszonyai, részben nemzet­gazdasági és pénzügyi fejletlensége vagy oly irányú fejlődése, mely e primitív viszonyainkkal épen ellentétben áll, alkalmul vagy helyesebben ürügyül szolgált. (Helyeslések.) Másrészről hallottam a közvéleményben azon aggodalmat nyilvánítani, hogy ha ezen törvényjavaslat elvettetik, ezen elvetésben az úgynevezett antisemitismus új táplálékot nyer; valamint viszont hallottam szintoly helyes indo­kokból azon aggodalmat, hogy ha elfogadtatik, ezen elfogadás szolgáland neki új eszközül. Az én meggyőződésem, méltóságos főrendek, e tekintetben az, hogy akár elvettessék, akár el­fogadtassak ezen törvényjavaslat, a ki ezen a téren lelkiismeretlenül agitálni akar: ugy az elvetésben, mint az elfogadásban az agitatió­nak fegyvert keresni és találni fog. (Helyes­lések.) És épen ezért mélyen sajnálom, hogy ezen törvényjavaslat, mely tudtomra már hosszabb idő óta le volt téve a képviselőház asztalára, épen ezen időszakban került napirendre s ha felvételét akármiképen el lehetett volna kerülni, ennek elmulasztását, őszintén megvallom, nagy politikai hibának tartom. (Helyeslések) Az antisemitismust tekintve, az a fölfogás uralkodik, hogy ezen törvényjavaslat bizonyos szellemi eiégtételképen szolgáljon a kárositot­taknak s a megbántottaknak és hogy hazánk­nak a külföld előtt igen nagy mértékben meg­támadott tekintélyét s iránta a sympathiákat helyre állítsa. Saint Simon XIV. Lajosról azt mondta valahol, hogy ő mindig szeretett a mások hátán bűnhődni. Megfordítva itt azt lehetne mondani, hogy a kiengesztelő elégtétele azoknak akar nyújtatni, a kik ezen mozgalmak által nem szen­vedtek. (Helyeslések.) Azon szegény zsidó hon­polgárok, a kik, kiindulási ponijának fél­szegsége miatt nem eléggé kárhoztatandó, kitö­réseiben az államhatalom minden erejével meg­fenyítendő mozgalom következtében szenvedtek, életök és vagyonuk biztosságában, alig fogják biztossági érzetöket az által feltalálni, ha kimon­datik, hogy jövőben a keresztényekkel házas­ságra léphetnek. (Derültség és tetszés jobb/elől.) Hosszú tapasztalatom megtanított arra, hogy tüntetések, mint a minők e javaslattal szándékoltattak, magokban csak akkor birnak jelentőséggel, ha a valóságban gyökereznek. (Igaz! Ugy van! többfelöl.) Nem kicsinylem a külföld ellenszenvét; óhajtom, hogy ott irán­tunk méltányosabb érzelmek ébresztessenek, de ha ezen ellenszenvet mérlegelem, nem tagad­hatom meg azon meggyőződésemet, hogy abban más tényezőknek is kellett közreműködni, mint egyedül, a nálunk történteknek ; (Igaz! Ugy van!) mert ha más tényezők nem működtek volna közre, még a külföldön sem kerülte volna el a tárgyilagos figyelmet azon épen egy hirhedt bűnper terén a nép zöme által hónapokon át minden izgatás, minden botrányok és tévedé­sek daczára tanúsított magatartás, mely ezen tősgyökeres magyar népnek férfias higgadt­ságát és komolyságát fényesen kimutatta. (Áta­lános helyeslés.) Jól tudom, hogy a külföld irányában s egy­átalában ezen benyomások orvoslására szol­gálható eszközök igen nehezen találhatók föl, osztozom e tekintetben azon minap kijelentett véleményben, hogy valamint azon kórállapo­tok, melyek az antisemita mozgalmak által felhasználtattak, egyátalában nem közvetlenül, legkevésbbé pedig a vak szenvedély által javít­hatók : ugy másrészről azon biztosítékok, a melyek nyújtandók, sokkal könnyebben jelez­hetők, mint gyakorlatilag érvényesíthetők. De épen a kormányzásnak az a természete, hogy nem valósithatja kénye szerint a feladatot, melyet meg kell oldania és dicsősége, ha meg­oldja azon feladatokat is, a melyeket nem valósithat. Ezen üzenet már másod ízben küldetett a képviselőház részéről a méltóságos főrendek­hez. Tisztelem én a képviselőház jogát. Hatá­rozatát — mint képviseleti ház határozatát — megbírálni e helyen magamat sem hivatva, sem jogosítva nem érzem; hanem hiszem, hogy szabad lesz elméletileg megjegyeznem, hogy az én felfogásom szerint ezen kölcsönös izenet­váltás mostani intézményeink szellemének egy­átalában nem felel meg. Jól tudom, hogy a két ház közti viszony a törvény által elinté­zetlenül maradt: tudom hogy a régi magyar

Next

/
Thumbnails
Contents