Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-92

XCil. ORSZÁGOS ÜLÉS. 113 tása, úgy hiszem, annál kevésbbé szükséges, minthogy e ház nem a hármas bizottság jelen­lését fogadta el az utolsó tárgyalás alkalmá­val, hanem attól eltéröleg határozott. Én tehát tiszteletteljesen azon kérést inté­zem a nagyméltóságú elnök úrhoz, hogy mél­tóztassék az iránt megkérdezni a méltóságos főrendeket, hogy kivánják-e a törvényjavaslato­a hármas bizottság újabb tárgyalásának mellő­zésével a napirendre kitűzni. Azon kérdés, hogy mikor legyen ez tár­gyalandó, úgy hiszem, csak akkor lesz felvet hetö, mikor először azon kérdés el lesz döntve, hogy vájjon közvetlenül kívánja-e a ház a tör­vényjavaslatot tárgyalni, vagy pedig elébb a hár­mas bizottsághoz kivánja utasítani. Kérem az általam felvetett kérdést, hogy kivánja-e a ház a törvényjavaslatot újabban e hármas bizottság által tárgyaltatni, vagy annak mellőzésével teljes ülésben közvetlenül tárgyalás alá venni, méltóztassék szavazás alá bocsátani. Vay Miklós b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én azt gondolom, hogy egy ilyen nevezetes tárgynál, mint ez, mi nem térhetünk el a házszabályoktól, melyeknek 18. §-a ugyanis azt mondja: >hogyha törvényjavaslat fekszik a ház előtt, azt három nap előtt nem lehet tárgyalásra kitűzni, és a ki ezt mellőzni akarja, annak a 23. §. értelmében sürgősségi indítványt kell tenni.« Keglevich István gr.: Én az előttem szólott nagyméltóságú úrral egyetértek abban, hogy a házszabályok értelmében, de eddigi praxisunk szerint is csak ugy térhetünk el a rendes fokozatok megtartásától, hogyha sür­gősségi indítvány tétetett. A házszabályok e tekintetben, mint sok más esetben interpretál­hatók és félremagyarázhatok, de a ki azoknak szellemét tekinti, azoknak szelleme határozot­tan a bizottsági tárgyalást követeli, azon eset kivételével, hogyha sürgősségi indítvány tétetik. Ebből következőleg csakis sürgősségi indítvány beadása és annak kétharmad többséggel való elfogadása esetén lehet a bizottsági tárgyalást mellőzni. Én pusztán csak a házszabályokra akar­tam hivatkozni és ha ezen nézetemet a mél­tóságos főrendek elfogadják, akkor további I FŐBIHDI NAPLÓ. 1881—84. II. KÖTET. J szavam nincs; azon esetben azonban, ha ettől eltéröleg még is az egyszerű kérdés tétetnék fel, akkor fentartom magamnak még a kérdés­hez hozzászólást. Elnök: Méltóztassék megengedni, az a szakasz, melyre Vay Miklós ő nagyméltósága hivatkozott, nem a 18-ik, hanem a 23-ik §., a mely a?t mondja, hogy a bizottsági jelentés három nap közbenjöttével tárgyalandó; hanem azt el kell ismerni, hogy a szakasznak oly magyarázat is adható, hogy nemcsak a bizott­sági jelentések, hanem egyéb tárgyak is, a melyek ide érkeznek, sürgősségi indítvány kivételével, előbb, mint három nap közbejöttével, nem tár­gyalhatók. A mi pedig az általam emiitett praecedenst illeti, kötelességemet mulasztanám, ha a méltó­ságos főrendeket nem figyelmeztetném arra, hogy 1875-ben, mikor az első folyamodása bíró­ságok alkotásáról volt szó, a méltóságos fő­rendek a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadták s midőn másnap a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával azon kérdés vettetett fel, vájjon a képviselőház erről indo­kolással, vagy indokolás nélkül értesittessék-e : hosszas vita után elhatároztatott, hogy az ize­net minden indokolás nélkül küldessék át. Tehát a mostani eljárással tökéletesen megegyezett az akkori, tudniillik a törvényjavaslat nem fogadta­tott el s erről a képviselőház indokolás nélkül értesíttetett. A képviselőház előbbeni javaslata mellett azután is megmaradván, az ismét ide a főrendiházhoz küldetett át; a főrendiház ezen izenetet akkor is a hármas állandó bizottság­hoz utasította s annak jelentése után határo­zott a törvényjavaslat felett. A méltóságos főrendiházban az újabb alkot­mányos korszakban ezen eset az, a mely prae­cedensül szolgál, a mely a most fenforgó esethez hasonlít; és akkor a főrendiház a kép­viselőház második üzenetét szintén a hármas bizottsághoz utasította, a mi talán azzal is van indokolva, hogy a bizottság javasolta az elfo­gadást és a méltóságos főrendek a javaslattól eltérve, ellenkezőt határoztak. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az indítványozó Zichy Nándor gróf két részre osztotta indoko­15

Next

/
Thumbnails
Contents