Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-92

XCil. ORSZÁGOS ÜLÉS. 113 tása, úgy hiszem, annál kevésbbé szükséges, minthogy e ház nem a hármas bizottság jelenlését fogadta el az utolsó tárgyalás alkalmával, hanem attól eltéröleg határozott. Én tehát tiszteletteljesen azon kérést intézem a nagyméltóságú elnök úrhoz, hogy méltóztassék az iránt megkérdezni a méltóságos főrendeket, hogy kivánják-e a törvényjavaslatoa hármas bizottság újabb tárgyalásának mellőzésével a napirendre kitűzni. Azon kérdés, hogy mikor legyen ez tárgyalandó, úgy hiszem, csak akkor lesz felvet hetö, mikor először azon kérdés el lesz döntve, hogy vájjon közvetlenül kívánja-e a ház a törvényjavaslatot tárgyalni, vagy pedig elébb a hármas bizottsághoz kivánja utasítani. Kérem az általam felvetett kérdést, hogy kivánja-e a ház a törvényjavaslatot újabban e hármas bizottság által tárgyaltatni, vagy annak mellőzésével teljes ülésben közvetlenül tárgyalás alá venni, méltóztassék szavazás alá bocsátani. Vay Miklós b.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Én azt gondolom, hogy egy ilyen nevezetes tárgynál, mint ez, mi nem térhetünk el a házszabályoktól, melyeknek 18. §-a ugyanis azt mondja: >hogyha törvényjavaslat fekszik a ház előtt, azt három nap előtt nem lehet tárgyalásra kitűzni, és a ki ezt mellőzni akarja, annak a 23. §. értelmében sürgősségi indítványt kell tenni.« Keglevich István gr.: Én az előttem szólott nagyméltóságú úrral egyetértek abban, hogy a házszabályok értelmében, de eddigi praxisunk szerint is csak ugy térhetünk el a rendes fokozatok megtartásától, hogyha sürgősségi indítvány tétetett. A házszabályok e tekintetben, mint sok más esetben interpretálhatók és félremagyarázhatok, de a ki azoknak szellemét tekinti, azoknak szelleme határozottan a bizottsági tárgyalást követeli, azon eset kivételével, hogyha sürgősségi indítvány tétetik. Ebből következőleg csakis sürgősségi indítvány beadása és annak kétharmad többséggel való elfogadása esetén lehet a bizottsági tárgyalást mellőzni. Én pusztán csak a házszabályokra akartam hivatkozni és ha ezen nézetemet a méltóságos főrendek elfogadják, akkor további I FŐBIHDI NAPLÓ. 1881—84. II. KÖTET. J szavam nincs; azon esetben azonban, ha ettől eltéröleg még is az egyszerű kérdés tétetnék fel, akkor fentartom magamnak még a kérdéshez hozzászólást. Elnök: Méltóztassék megengedni, az a szakasz, melyre Vay Miklós ő nagyméltósága hivatkozott, nem a 18-ik, hanem a 23-ik §., a mely a?t mondja, hogy a bizottsági jelentés három nap közbenjöttével tárgyalandó; hanem azt el kell ismerni, hogy a szakasznak oly magyarázat is adható, hogy nemcsak a bizottsági jelentések, hanem egyéb tárgyak is, a melyek ide érkeznek, sürgősségi indítvány kivételével, előbb, mint három nap közbejöttével, nem tárgyalhatók. A mi pedig az általam emiitett praecedenst illeti, kötelességemet mulasztanám, ha a méltóságos főrendeket nem figyelmeztetném arra, hogy 1875-ben, mikor az első folyamodása bíróságok alkotásáról volt szó, a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadták s midőn másnap a jegyzőkönyv hitelesítése alkalmával azon kérdés vettetett fel, vájjon a képviselőház erről indokolással, vagy indokolás nélkül értesittessék-e : hosszas vita után elhatároztatott, hogy az izenet minden indokolás nélkül küldessék át. Tehát a mostani eljárással tökéletesen megegyezett az akkori, tudniillik a törvényjavaslat nem fogadtatott el s erről a képviselőház indokolás nélkül értesíttetett. A képviselőház előbbeni javaslata mellett azután is megmaradván, az ismét ide a főrendiházhoz küldetett át; a főrendiház ezen izenetet akkor is a hármas állandó bizottsághoz utasította s annak jelentése után határozott a törvényjavaslat felett. A méltóságos főrendiházban az újabb alkotmányos korszakban ezen eset az, a mely praecedensül szolgál, a mely a most fenforgó esethez hasonlít; és akkor a főrendiház a képviselőház második üzenetét szintén a hármas bizottsághoz utasította, a mi talán azzal is van indokolva, hogy a bizottság javasolta az elfogadást és a méltóságos főrendek a javaslattól eltérve, ellenkezőt határoztak. Cziráky János gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Az indítványozó Zichy Nándor gróf két részre osztotta indoko15