Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-91

XCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 95 meztet engem és ama vidéket, hogy igenis van kormányzat, mely rólunk gondoskodik. De ezek daczára sem szavaztam meg, a mint ezentúl sem szavazom meg mindazon befektetéseket, noha megengedem, hogy kívánatosak, hogy talán az ország anyagi érdekeinek emelésére, ha a magunk pénzéből teremtenők, hatalmas eszközei lennének s meglehet, hogy talán az országnak dicsőségére és a fővárosnak és a vidéknek dicsfényben való emelésére, némileg talán előmozdítására szolgálnának; hanem addig, mig ezek kölcsönpénzből, a?, adózók túlterheltetésével eszközöltetnek, romlásunkra és kárunkra történnének. Ezek az indokok, melyek következtében én a szőnyegen lévő törvényjavaslatot még átälánosságban sem fogadom el a részletes tárgyalás ^lapjául. Szapáry Gyula gr. pónzügyminisíer: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztatnak megengedni, hogy midőn a törvényjavaslat mellett felszólalok, mindenekelőtt reflectáljak némelyekre, a mik a most felszólalt két főrendiházi tag által elmondattak, különösen azokra, miket Keglevich István gróf ur a katasterről elmondott. A helyes kataster megállapítására nézve, mélt. főrendek, egyik főszükség az, hogy az érdekeltség gyakorolja azon befolyást, mely mellett azt az illető vidék érdekében lehet egyedül helyesen keresztülvinni. Ezen befolyás a kataszterről szóló törvényben teljes mértékben megóvatoit és én e törvény végrehajtásánál mindenkor arra törekedtem, hogy mind a központon, mind a vidéken a törvény végrehajtásánál az érdekelteknek legnagyobb befolyás biztosittassék arra nézve, hogy a kataster megállapításakor ők jogos kívánságaikat érvényesíthessék. A katasterből egyátalán nem az államkincstárra háramlik előny vagy hátrány, hanem a katasternek különösen azon intézkedése folytán, melyet a törvényhozás tett, hogy a földadó főösszege meg van állapítva, egyedül az, hogy a tiszta jövedelem és ennek alapján az adó arányosan meg legyen állapitható s erre kellett az érdekelteknek befolyást adni. Ezen befolyást gyakorolni az érdekelteknek volt alkalmok ugy a járási, mint a kerületi és országos bízottságokban és biztositha tom a t. grófot, hogy a katasteri országos bizottságban voltak oly tagok, kik az érettségi vizsgát végezték és számolni tudnak és voltak olyanok is, kik az illető vidéket, a mívelési ágakat és az általa említett erdészet érdekeit is kellőleg értették és méltányolták. És ezen érdekek nem szavazattöbbség utján vagy némely vidékek felülkerülése folytán, de átalános teljes megnyugvásra vétettek figyelembe. Nekem mélt. főrendek, más eszköz nem áll rendelkezésemre a katasteri munkálat vezetésénél, mint az, melyet a törvény rendel, s a melynek végrehajtását ez irányban is kellőképen vezetni igyekeztem. Azt is méltóztatott említeni, hogy a kaiasternek ezen hiányos rendezése folytán menynyire el fognak pusztulni az erdők, és minő káros következménye lesz ennek nemcsak az erdészetre, nanem a földművelésre is. Erre nézve van azonban egy óvszer s ez az erdőtörvény, mely korlátokat szab. De bármikép álljon is a kérdés, a kataster e törvényjavaslattal semmi összefüggésben nincs. Ez egészen önálló új intézkedés. Nekem kötelességem a törvényt a megállapított módon és a kellő időben végrehajtani s akármi történik a benyújtott törvényjavaslattal, ez a katasterre semmi kihatással nincs. Azt is mondotta ő méltósága, hogy nézzünk körül az országban: minő pusztulást látunk az ország minden vidékén. Ez iránt volt már alkalmam nyilatkozni. Azt hiszem, e pusztulásnak, mely sajnosán több helyütt tapasztalható, nem egyedül a nagy adók az oka, hanem más factorok is, melyeket; a kormány lehetőleg orvosolni igyekszik és igyekezni fog. De említette ö méltósága azt is, hogy az államkincstárra az nem kár, nem baj, mert ha megbukik az egyik birtokos, azért a föld megmarad és az adót A. helyett B. fizeti. Ez szemrehányás akar lenni, mintha e kormány ez iránt közönyös volna. Engem és társaimat e tekintetek soha sem vezettek, sőt ellenkezőleg nagy súlyt fektettünk arra, hogy lehetőleg elősegítsük azt, hogy a föld jelenlegi tulajdonosánál megmaradjon ; és erre ugy ezen törvényjavaslat előterjesztésénél, mint minden más