Főrendiházi napló, 1881.II.kötet • 1883. szeptember 27–1884. május 19.

Ülésnapok - 1881-91

?<4 XCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. a képviselőház, mefynek alkalma nyilt, a kormánynak jövő pénzügyi politikája s jövőre szándékolt befektetései iránt felvilágosítást nyerni. Meglehet, ha megnyerjük vala, osztoztunk volna a hármas bizottság azon véleményében és meggyőződésében, hogy az egyensúly helyre fog állíttatni. Nem tudom, mire alapította ezen meggyőződését, én részemről legalább azokra vonatkozó adatokat nem hallottam. Ilyenekkel szemben kérdem, hogy könnyedén újabb felemelést részünkről megszavazhatunk-e? Meglehet, hogy sokan talán ez által megnyugtatva fogják magokat érezni abban, hogy íme, ezen újabb adóterhelés alkalmával sokkal kevesebb ellenvetést, feljajdulást hallottunk, mint ezen törvény előterjesztésénél. Nem tudom, hogy vájjon az én érzékem csal e tekintetben, vagy pedig csakugyan azoknak van igazuk, kik ugy, mint igen t. előttem szóló, bevallották, hogy magától a vagyontól és a birtoktól igen könnyen fizetik az adót és — mások is osztozván abbeli nézetükben — ezen könnyű fizetés kifolyása, hogy újabb adómegterheltetés ellen feljajdulás nem történt. Reám az ellenkező benyomást teszi. Reám azon benyomást teszi, mint a felfeszitett húr, mely az első pillanatban hangzik, később hangja mindig élesebb lesz, ha túlfeszítve van, eltompul a hang és azután az elpusztulás következik. Meglehet, ez érzület hallgattatja el most a tömeget, ez érzület, mely osztatni fog a méltóságos főrendek által is. De én aggódom, hogy ezen megnyugvás nem egyéb, mint a húrnak azon tompulása, mely a túlfeszitésnek természetes következménye. A mélt. főrendek bölcs belátásuk szerint fognak e kérdésben ítélni, noha sajnálattal tapasztalom, hogy azon érdeklődés, mely tegnap itt nyilatkozott, ma épen nem nyilvánul, s a terem padjai meglehetősen üresek. {Mozgás.) Ez sokakra vigasztaló, talán felemelő is lehet, mert tanúsítja azt, hogy a szellemiek irányában nagyobb fogékonysága van a mélt. főrendeknek, mint a temporaliák irányában. Én hódolok ugyan ezen vallásköltői felfogásnak, de félek uraim, hogy ha mi ezen temporaliákról való lemondást, mint példát követjük, ugy járunk, mint Ezekiel, kinek Ézsaiás megjósolta, hogy birtokaitól megfosztatik és önök is elmondhatják, hogy csak legyen béke és állandóság az én életemben. Én azt hiszem, hogy azon közönyösség, mely a temporaliák iránt nyilvánul, visszhangja azon hangulatnak, mely a húrnak többé nem pengősében mutatkozik. Méltóztassanak a méltóságos főrendek megengedni, hogy hosszasabban ne fejtegessem azon okokat, melyeknek végtelen tengere nyílik előttem, ha elemezni kívánom a kormány eljárását, ugy azon tereken, melyeken egyenes befolyást gyakorolt, valamint azokon, melyeken indirect utón a polgárok érdekeit istápolni képes lett volna. De hódolva azon felfogásnak, mely itten ama nemes ösztön által kifejezést nyert, én a lehető legrövidebbre szorítkozom. Méltóztassanak megengedni, hogy röviden fölemlítsem, miért nem szavazom éa meg e törvényjavaslatot. Nem puszta negatio ez, de nem szavazom meg, először azért, mert nem vagyok megnyugtatva az iránt, hogy vájjon ugy mint eddig, midőn állítólag az egyensúly helyreállítása végett adóemelések tétettek, nem fog-e ez új adóemelés eredménye is, az egyensúly helyreállítása helyett új befektetésekre,, vagy új occupatióra fordíttatni, a mi meggyőződésem szerint az államnak nem érdeke. De nem fogadom el azért sem, mert valamint, a múltban a befektetések, melyek vasutakra fordíttattak, s melyekre a kormány több izben ugy mutatott, mint eljárásának legdúsabb következményeire, s mint olyanokra, melyekkel vasúti politikája következtében sikerült neki a harczot győzelmesen megküzdeni, attól tartok, hogy ezen győzedelem pénzügyi veszteségre fog vezetni s ennek utána én e tekintetben nem vagyok megnyugtatva, hogy hasonló czélokra fog fordíttatni azon hitel, melyet az adók újabb felemelése szolgáltat. Nem szavazom meg a törvényjavaslatot, mert a múltban nem járultam azokhoz, a mely befektetésekre akkor irányult, pedig meglehet, hogy némi önmegtagadással történt, mert remélhettem talán, hogy minden irányban ki lesznek az érdekek egyenlítve; meglehet, hogy azon vidék is, melynek én polgára, vagyok és a melynek a kormány pénzügyi, közigazgatási intézkedési joga csak annyiból ismeretes, hogy hébe-hóba hol egy községi, hol egy közigazgatási, hol egy állami végrehajtő figyel-